Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Alakszai Zoltán, a Fidesz-KDNP, Kopcsó Gábor, az Új Lendület Miskolcért és Veres Pál a Függetlenek Szive-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-Mindenki Magyarországa-Velünk a Város polgármesterjelöltjeinek és Leventéné Gonda Erika, a Fidesz-KDNP és Hegedűs Andrea, a Függetlenek Szive-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-Mindenki Magyarországa-Velünk a Város önkormányzati képviselőjelöltjeinek plakátjai Miskolcon 2019. október 7-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Elemzők: kettősség alakult ki az önkormányzati választás nyomán

Húsz éve nem fordult elő, hogy jobboldali kormánynak baloldali fővárossal kelljen együttműködnie - mondta Lánczi Tamás az InfoRádiónak. A politikai elemző kettősnek nevezte az önkormányzati választás eredményét. Az összefogás és a Borkai-botrány segítette az ellenzéki győzelmeket az önkormányzati választáson - mondta az InfoRádiónak a Nézőpont Csoport vezetője. Mráz Ágoston Sámuel szerint kialakult egy vidék-város különbség, míg előbbiben a Fidesz, utóbbiban az ellenzék az erősebb.

Vannaki legszembeötlő változások, a legszembeötlőbb Budapesten látható, ahol az ellenzék egyértelműen fordítani tudott - ugyanankkor kettősség látható az országban, mert az is elég világos, hogy ha a listára leadott szavazatokat nézzük, egyértelműen a Fidesz nyerte a választást. Ezzel egy új helyzet is előállt - mondta Lánczi Tamás politikai elemző az InfoRádióban.

"Közel 20 éve nem volt olyan, hogy egy jobboldali kormányzatnak egy baloldali fővárossal kell együttműködnie.

Ez most a tanulás időszaka lesz"

- mondta az elemző, hozzátéve: meglátjuk, mit fog ez pontosan hozni.

A főváros és a kormányzat együttműködésének lehetőségeivel Lánczi Tamás azt mondta, hogy a legelső kérdés az, a főváros részéről ki is fogja meghatározni ezt a viszonyt - jelentette ki az elemző. Véleménye szerint a zuglói tapasztalatok azt mutatják, hogy azt a kerületet sem Karácsony Gergely irányította, hanem a mögötte álló, háttérben mozgó baloldali koalíció, amely marionettbábuként mozgatta őt. "Ha ez lesz a fővárosban, akkor legkevésbé Karácsony Gergelytől függ, hogy milyen lesz az együttműködés".

Az egész országot tekintve az ellenzéki összefogás azokon a településeken, ahol sikerült közös jelölteket állítani, ott részben működött, összeadódtak a szavazatok. Az viszont látható, hogy

a megyei jogú városokban az ellenzék részsikereket tudott elérni,

mert a több mint 20 megyei jogú város többségét a Fidesz meg tudta tartani.

Nem mindenhol ugyanúgy változott a politikai térkép

A választási eredmény is azt mutatta, hogy nagyon erős a Fidesz az országban, de a pártlistás eredmények alapján nagyjából fele-fele az ellenzék és a Fidesz támogatói tábora - ebből következett az az eredmény, amit láttunk - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője. "Egyrészt az összefogó ellezék jobb eséllyel indult és az esélyt be tudta váltani, másrészt az utolsó hétben voltak olyan botrányok - elsősorban a győri polgármesterrel kapcsolatos eset -, amelyeknek hatása volt az országos eredményre. Harmadrészt a Fidesznek nem kell annyira elszontyolodnia, mert bár Budapesten fontos pozíciókat vesztett és a megyei jogú városokban is éppen hogy előnyben van, azonban

a megyei jogú városokon túli területeken - amit vidéki Magyarországnak is szokás hívni - még erősödni is tudott"

- mutatott rá az elemző. A Fidesz tehát továbbra is néppárt, miközben a vidéki hátországa erősödött, a városi és fővárosi hátországa kicsit gyengült - tette hozzá.

Emlékeztetett: a Fidesznek az előbb leírt vidéki Magyarországon bőven 50 százalék fölötti a részaránya (a Pest Megyei Közgyűlésben van csak 51 százaléka, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben egyenesen 65 százaléka volt a kormánypártnak), addig a nagyobb városokban és a fővárosban 40 százalék körüli részeredménye van -

- itt kőkemény ellenfele van, kétpártrendszerben küzd egy egyesített ellenzékkel

- tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel.

A szavazók döntését értékelve a Nézőpont Intézet vezetője elmondta: "különösen a fővárosban pártpreferencia szerinti szavazásra került sor, valószínűleg minden elemzőt, kutatót meglepett az eredmény. Azt az EP-választás óta tudtuk, hogy az aktív budapestieknek 42 százaléka volt kormánypárti, a többiek ellenzéki preferenciákkal rendelkeztek, de hogy ennyire átrendeződik Budapest politikai térképe, arra senki sem számított".

A korábbi előrejelzéseiket értékelve megemlítette még, hogy aktívabbak voltak a budapestiek a várnál, és Puzsér Róbert, valamint Berki Krisztián egyáltalán nem szólt bele a végeredménybe.

"Végülis azok, akik nem árulták el a preferenciájukat, azok az ellenzéki jelöltekkel szimpatizáltak,

és pártpreferenciájuk szerinti szavazatot adtak le".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×