eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, hogy mitől tartanak leginkább a magyarok

A magyarok többsége bízik az Európai Unióban, és nagy részük optimistán tekint az unió jövőjére - derült ki az Eurobarométer legfrissebb felméréséből. A magyarokat leginkább a bevándorlás és a terrorizmus aggasztja.

Az Európai Unióba vetett bizalom 20 tagországban nőtt, és a legutóbbi 2018-as őszi felmérés óta 12 tagországban emelkedett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik pozitívan vélekednek az unióról - ez állapítható meg az Eurobarométer legutóbbi felméréséből.

Magyarországon a lakosok 55 százaléka bízik az EU-ban, és 68 százalék tekint pozitívan ennek jövőjére.

Az uniós állampolgárok nagyobb része gondolja azt, hogy az ő szava is számít a kontinens ügyeiben, a magyarok ezzel is 55 százalékban egyetértenek, ami egyébként alacsonyabb az átlagnál. A hazaiak azzal is nagy mértékben elégedettek, ahogy a demokrácia működik az EU-ban: a felmérés szerint 63 százalék találja ezt megfelelőnek, amely ebben az esetben jelentősen magasabb az uniós átlagnál. Szintén sok, 84 százaléka a magyar válaszadóknak tartja magát európai állampolgárnak, ezzel sorban a hetedikek vagyunk.

Az euró támogatottsága az összes tagországot tekintve rekordszinten áll: a megkérdezettek több mint háromnegyede nyilatkozott pozitívan a közös valutáról.

Magyarországon is a többség (57 százalék) támogatja az eurót.

Az, hogy mi aggasztja a magyarokat, a felmérés szerint egyértelmű: 49 százalék jelölte meg a legnagyobb problémának a bevándorlást, a második helyen 23 százalékkal a terrorizmus áll, de nem sokkal marad el ettől a klímaváltozástól való félelem: a magyar válaszadók 22 százaléka gondolja ezt a legégetőbb problémának.

Uniós szinten tekintve is a migráció miatt aggódnak a legtöbben, a második helyen pedig az éghajlatváltozás áll.

Az EU legfontosabb vívmányának a válaszadók összességében az uniós polgárságot és a szabad mozgást tekintik.

Az Eurobarométer felmérését az uniós választást követően, június 7-e és július 1-je között végezték el, a 28 tagállamban, és az öt tagjelölt országban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×