eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Elhízik az egész világ, és ez csak az egyik baj

Kedden lesz az Európai Elhízás Elleni Nap. A Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett, hogy 2025-re a világ népességének fele elhízott lesz. A súlyfelesleghez szorosan vagy lazábban kapcsolódóan számtalan egyéb egészségügyi probléma is felmerül.

Az enyhébb túlsúly még nem okoz problémát – mondta az InfoRádióban Halmy Eszter elhízásszakértő, hozzátéve: amikor már jelentősebb testzsírszövet-felszaporodás jön létre a szervezetben, anyagcsere-betegségről beszélünk. A 30 fölötti testtömegindex már elhízást jelent.

„Gyakorlatilag az egész világ elhízik”

– jelentette ki a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. 2025-re már a világ népességének fele elhízott lesz. Szerinte ez az egészségügyi rendszerekre nagy feladatokat és terheket ró, mind a prevencióban, mind a kezelésben.

A hazánkban történt preventív intézkedéseknek köszönhetően megállt az elhízás mértékének növekedése, de még így is érinti a lakosság kétharmadát. Az elhízás következtében ugyanis számos további krónikus betegség is kialakulhat, így például a hipertónia, a kettes típusú diabétesz, valamint egyes szív- és daganatos betegségek. Emellett befolyásolja a munkaképességet és teljesítményt is.

A szakértő kiemelte:

az európai lakosság a 40 évvel ezelőtti táplálékfelvételhez képest átlag 500 kilokalóriával többet fogyaszt naponta, több mint 5 órát ül, és a lakosság 42 százaléka semmit nem mozog.

De a különböző környezeti hatások, a stressz-szint és genetika is fontos tényezők. Hozzátette: a kiemelkedően alacsony és magas súllyal született gyerekek általában elhíznak.

"A gének szerepet játszanak az elhízás kialakulásában, de az is igaz, hogy a napi kalóriabevitel 500 kcal-val nőtt" - mutatott rá Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapítója elnöke is.

Hozzátette: az EU felnőtt lakosságának 42 százaléka mozgásszegény életmódot folytat, illetve egyáltalán nem végez mozgást, túl sokat ücsörög, napi 5 órát.

Magyarországon a lakosság 30 százaléka egy felmérés szerint elhízott, másik 30 százaléka túlsúlyos.

Az ezzel küzdők száma viszont az utóbbi időszakban nem nőtt.

Az elhízás a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. Ilyen például a gyakori szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, amely gyakrabban fordul elő időseknél, de fiataloknál, sőt sportolóknál is jelentkezhet.

"Meglepő módon azok is nagy veszélyben vannak, akik rendszeresen sportolnak,

hetente háromszor vagy annál többször fél óránál is többet mozognak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a sportoktól tartózkodnunk kell, inkább az okok további felismerésére van szükség" - a Magyar Kardiológusok Társasága tudományos bizottságának elnöke, Gellér László.

Nemcsik János, a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára szerint

a mozgásszegény életmód és a túlzott sóbevitel vezet magas vérnyomáshoz, nem kevésbé a túl sok alkohol fogyasztása, a dohányzás és az energiaital.

Ez a betegség bizony a szív- és érrendszeri betegségeknek - ami a második leggyakoribb halálok - szintén melegágya.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×