Molnár Judit kiemelte: tavaly 130 ezer magyar turista utazott Törökországba, ezen belül 58 ezren választották az Antalya régiót, átlagosan 7 éjszakára érkeztek. Az idén az eddigi foglalási adatok alapján 15 százalékkal nőhet az ide utazó magyar turisták száma.

A magyarok legkedveltebb külföldi úti céljai között Törökország a 3. helyen van, Horvátország és Görögország után,

a szolgáltatások magas színvonala és az ár-érték arány miatt - ismertette.

Az elnök a szervezet idei feladatairól szólva elmondta, hogy egy korábbi jogszabálymódosítás miatt a beutaztatási tevékenység kikerült az engedélyköteles tevékenységek közül. Szeretnék elérni, hogy a beutaztatási utazásszervezői tevékenységet újból engedélyhez kössék a minőségi turizmus érdekében, kaució nélkül. Fontos kérdésnek nevezte az egységes, mindenkinek kötelező felelősségbiztosítás bevezetését az utazási szakmában, a biztonság érdekében.

Az elért eredmények között kiemelte:

a Pénzügyminisztérium a MUISZ jelzésére megvizsgálja a nettó számlázás megszüntetését jelentő uniós szabályozás 2020 januárinál későbbi bevezetését.

Jelenleg a magyar beutaztatók nettó számlát állítanak ki külföldi partnereiknek, az uniós szabályozás kötelezővé teszi majd az áfatartalom feltüntetését. Azt javasolták a tárcának, hogy csak akkor lépjen életbe a jogszabály Magyarországon, ha azt valamennyi uniós tagállamban egységesen bevezetik. Ellenkező esetben ugyanis jelentős versenyhátrányt okozna a magyar beutaztatásnak.

A török turisztikai szakma vezetői a közgyűlésen arról számoltak be, hogy az országok együttműködésének fejlesztésén dolgoznak. Törökország 45 millió turistát fogadott 2018-ban, a közép-európai piacot - benne Magyarországot - kiemelten kezelik. Több magyar turistát szeretnének fogadni, jelentős, egyebek között reptéri fejlesztéseket terveznek.