Ellentmondó nyilatkozatok az MTA átvilágításáról

Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. Az akadémia úgy értékeli, hogy az intézményhálózat jól működik, míg az átvilágítás után az innovációs tárca arra jutott, hogy gyökeres átalakításra van szükség.

A kutatóhálózat átvilágítását az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen kezdeményezte, mivel utóbbi szerint azok nem működnek jól, az akadémia viszont nem értett egyet a problémával – mondta az InfoRádiónak Török Ádám. Az MTA főtitkára hozzátette: a cél az lett volna, hogy objektíven kiderüljön, melyik félnek van igaza.

Török Ádám hangsúlyozta: nem érti a minisztérium azon kijelentését, miszerint az átvilágítás eredményének az új struktúra működtetésében lesz szerepe, hiszen – mint mondta – egy ilyen vizsgálat csak a jelenlegi működésről fogalmazhat meg tanulságokat.

Szükséges lenne, hogy a minisztérium megmondja, milyen új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer lesz Magyarországon, mi lesz a stratégia

– emelte ki a főtitkár.

A minisztérium állásfoglalása

Az ITM szerint az MTA kutatóintézeteinek átalakítását alátámasztja az akadémia átvilágításáról készült jelentés is. A tárca MTI-hez eljuttatott közleményé szerint: a kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok „ne eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban hasznosuljanak” – fűzték hozzá.

Úgy fogalmaztak: a jelentés amellett, hogy sok eredményt elismer és több értékre felhívja a figyelmet, több fejlesztési és átalakítási javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogyan lehetne eredményesebb és hatékonyabb a kutatóintézetek jövőbeni tevékenysége. A jelentés szerint a fenntartói struktúrának és a finanszírozás alapelveinek gyökeresen meg kell változniuk, a kutatóintézetek szintjén pedig nagyon sok helyen teljesítménynövelésre van szükség, amelyek alapjait az előbbi két intézkedés garantálja.

Közölték: a javaslatok kiterjednek a többi között az ipari kapcsolatok fejlesztésének fontosságára, a kutatási eredmények gazdasági és társadalmi hasznosságára, az intenzívebb bekapcsolódás jelentőségére a kutatói utánpótlásban, valamint a 2012-ben létrehozott kutatóközpontok újragondolásának lehetőségeire. Kiemelték: mindez megegyezik azzal a szándékkal, amelyet a minisztérium az MTA kutatóintézet-hálózat átalakításának ügyében képvisel.

Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a jelentésben foglaltak nem a jelenlegi átalakítási folyamatra vonatkoznak, hanem az új struktúrában, a működtetéskor lesz szerepük. A jelenlegi tárgyalásokon az ITM és az MTA által március 7-én aláírt szándéknyilatkozat az irányadó. Ennek értelmében a kutatóintézet-hálózat az új struktúra kialakításakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új irányító testület dönt. Így a most összeállított jelentésben foglaltakról és annak végrehajtásáról is annak a testületnek lesz joga nyilatkozni.

Az átvilágítást 136 – részben külföldi – szakértő végezte 15 bizottságra osztva, mely a 15 kutatóintézetet vizsgálta. Bizottságonként két-két szakértőt a minisztérium kért fel – tájékoztatott Török Ádám, hozzátéve: nem értik, hogy ezzel szemben miért egy bizottságra hivatkozik a tárca.

Az MTA főtitkára szerint a jelentésekben nem szerepelnek azok a megállapítások, melyekre a minisztérium hivatkozik annak érdekében, hogy bizonyítsa, gyökeres átalakításokra van szükség. Bár sok átalakítási javaslatot fogalmaztak meg, de ezek mind intézményen belüli munkacsoportok közötti munkamegosztást emeli ki, és nem az egész rendszerre vonatkozóan állapít meg ajánlásokat – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG