Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. Az akadémia úgy értékeli, hogy az intézményhálózat jól működik, míg az átvilágítás után az innovációs tárca arra jutott, hogy gyökeres átalakításra van szükség.
A kutatóhálózat átvilágítását az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen kezdeményezte, mivel utóbbi szerint azok nem működnek jól, az akadémia viszont nem értett egyet a problémával – mondta az InfoRádiónak Török Ádám. Az MTA főtitkára hozzátette: a cél az lett volna, hogy objektíven kiderüljön, melyik félnek van igaza.
Török Ádám hangsúlyozta: nem érti a minisztérium azon kijelentését, miszerint az átvilágítás eredményének az új struktúra működtetésében lesz szerepe, hiszen – mint mondta – egy ilyen vizsgálat csak a jelenlegi működésről fogalmazhat meg tanulságokat.
Szükséges lenne, hogy a minisztérium megmondja, milyen új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer lesz Magyarországon, mi lesz a stratégia
– emelte ki a főtitkár.
Az átvilágítást 136 – részben külföldi – szakértő végezte 15 bizottságra osztva, mely a 15 kutatóintézetet vizsgálta. Bizottságonként két-két szakértőt a minisztérium kért fel – tájékoztatott Török Ádám, hozzátéve: nem értik, hogy ezzel szemben miért egy bizottságra hivatkozik a tárca.
Az MTA főtitkára szerint a jelentésekben nem szerepelnek azok a megállapítások, melyekre a minisztérium hivatkozik annak érdekében, hogy bizonyítsa, gyökeres átalakításokra van szükség. Bár sok átalakítási javaslatot fogalmaztak meg, de ezek mind intézményen belüli munkacsoportok közötti munkamegosztást emeli ki, és nem az egész rendszerre vonatkozóan állapít meg ajánlásokat – tette hozzá.
A tavalyinál kevesebb néző látogatott ki a most véget ért Sziget Fesztiválra, de nem csak emiatt lett nagyobb a veszteség az eredetileg tervezettnél. Hosszú távon nem fogják tudni vállalni a veszteségeket, de a jövő évi fesztiválról már tudott részleteket mondani az InfoRádióban a Sziget alapítója, régi-új főszervezője.
A forint hétfő délelőtt az euróval és a dollárral szemben is erősödött: az euró jegyzése 361,7 forintig süllyedt, míg a dollár 312 forint közelében is járt. A magyar deviza erősödését támogatta a dollár nemzetközi gyengülése is, az amerikai fizetőeszköz több mint kéthavi mélypontra került az euróval szemben. A dollár gyengülése mögött elsősorban a vártnál gyengébb amerikai makrogazdasági adatok álltak, amelyek hatására a befektetők visszafogták a további amerikai kamatemelésre vonatkozó várakozásaikat. Az euró ezzel párhuzamosan kéthavi csúcsra erősödött a dollárral szemben, és a japán jen is erősödni tudott. Délután azonban korrigált a forint, az euró árfolyama ismét 362 forint fölé emelkedett. A fordulat hátterében részben az a hír állt, hogy Irán fokozhatja a feszültséget a Hormuzi-szorosban és a tágabb régióban, amennyiben kudarcot vallanak az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai tárgyalások.
Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy lebombázza Ománt - Washington szövetségesét -, ha az útjába áll" az Iránnal folytatott amerikai tárgyalásoknak.
Trump's threat on Oman, which has been holding its own talks with Iran to reopen the Strait of Hormuz, comes as a 60-day window for peace negotiations expires.
24 °C
