Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. Az akadémia úgy értékeli, hogy az intézményhálózat jól működik, míg az átvilágítás után az innovációs tárca arra jutott, hogy gyökeres átalakításra van szükség.
A kutatóhálózat átvilágítását az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen kezdeményezte, mivel utóbbi szerint azok nem működnek jól, az akadémia viszont nem értett egyet a problémával – mondta az InfoRádiónak Török Ádám. Az MTA főtitkára hozzátette: a cél az lett volna, hogy objektíven kiderüljön, melyik félnek van igaza.
Török Ádám hangsúlyozta: nem érti a minisztérium azon kijelentését, miszerint az átvilágítás eredményének az új struktúra működtetésében lesz szerepe, hiszen – mint mondta – egy ilyen vizsgálat csak a jelenlegi működésről fogalmazhat meg tanulságokat.
Szükséges lenne, hogy a minisztérium megmondja, milyen új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer lesz Magyarországon, mi lesz a stratégia
– emelte ki a főtitkár.
Az átvilágítást 136 – részben külföldi – szakértő végezte 15 bizottságra osztva, mely a 15 kutatóintézetet vizsgálta. Bizottságonként két-két szakértőt a minisztérium kért fel – tájékoztatott Török Ádám, hozzátéve: nem értik, hogy ezzel szemben miért egy bizottságra hivatkozik a tárca.
Az MTA főtitkára szerint a jelentésekben nem szerepelnek azok a megállapítások, melyekre a minisztérium hivatkozik annak érdekében, hogy bizonyítsa, gyökeres átalakításokra van szükség. Bár sok átalakítási javaslatot fogalmaztak meg, de ezek mind intézményen belüli munkacsoportok közötti munkamegosztást emeli ki, és nem az egész rendszerre vonatkozóan állapít meg ajánlásokat – tette hozzá.
Kisvárdán, az előzetes letartóztatásban lévő Seszták Miklós volt KDNP-s miniszter „fellegvárában” folytatta országjárását Magyar Péter miniszterelnök. „A mi üzenetünk az, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő” – mondta. Felszólalt, és a a színpadon végig a kormányfő mellett állt Dicső Viktória is, aki legyőzte április 12-én Sesztákot az egyéni körzetben. Cikkünk frissül!
Az ukrán parlament közzétette a kisebbségek nyelvén folyó oktatás javasolt törvényi szövegét. Arról, hogy mit jelent ez a kárpátaljai magyarság számára, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszélt az InfoRádióban.
A New York Times beszámolt egy állítólagos orosz tervként bemutatott dokumentumról, mely alapján Moszkva három lépésben szorítaná sarokba Kijevet a hideg tél közeledtével. A Kreml akár ezer rakétával, drónnal és bombával tehet próbát Ukrajna energetikai infrastruktúrájának megsemmisítésére, hogy elvágja az ukrán nagyvárosok áram-, fűtés- és újonnan vízellátását is. Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét azzal fenyegetőzött, hogy kész a teljes orosz fegyverarzenált bevetni, ha bárki megtámadná Kalinyingrádot vagy bármely más orosz régiót. Putyin szerint "ez nem megfélemlítés", csupán válasz mások megfélemlítési kísérleteire. Ukrajna először vetette be éles körülmények között a saját fejlesztésű, FP-7 típusú taktikai ballisztikus rakétáját - számolt be a United 24 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videója alapján. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.
Mezítláb tapossák a sarat, földet, vizet és pelyvát gyúrnak, majd ebből kunyhót építenek - nem egy régi falusi életképet látunk, hanem szekszárdi gyerekeket, akik egy több ezer éves építési technikát próbálnak ki.
A statement, released by the office of French President Emmanuel Macron, says the countries will make their strategic reserves available within four months.