Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. Az akadémia úgy értékeli, hogy az intézményhálózat jól működik, míg az átvilágítás után az innovációs tárca arra jutott, hogy gyökeres átalakításra van szükség.
A kutatóhálózat átvilágítását az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen kezdeményezte, mivel utóbbi szerint azok nem működnek jól, az akadémia viszont nem értett egyet a problémával – mondta az InfoRádiónak Török Ádám. Az MTA főtitkára hozzátette: a cél az lett volna, hogy objektíven kiderüljön, melyik félnek van igaza.
Török Ádám hangsúlyozta: nem érti a minisztérium azon kijelentését, miszerint az átvilágítás eredményének az új struktúra működtetésében lesz szerepe, hiszen – mint mondta – egy ilyen vizsgálat csak a jelenlegi működésről fogalmazhat meg tanulságokat.
Szükséges lenne, hogy a minisztérium megmondja, milyen új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer lesz Magyarországon, mi lesz a stratégia
– emelte ki a főtitkár.
Az átvilágítást 136 – részben külföldi – szakértő végezte 15 bizottságra osztva, mely a 15 kutatóintézetet vizsgálta. Bizottságonként két-két szakértőt a minisztérium kért fel – tájékoztatott Török Ádám, hozzátéve: nem értik, hogy ezzel szemben miért egy bizottságra hivatkozik a tárca.
Az MTA főtitkára szerint a jelentésekben nem szerepelnek azok a megállapítások, melyekre a minisztérium hivatkozik annak érdekében, hogy bizonyítsa, gyökeres átalakításokra van szükség. Bár sok átalakítási javaslatot fogalmaztak meg, de ezek mind intézményen belüli munkacsoportok közötti munkamegosztást emeli ki, és nem az egész rendszerre vonatkozóan állapít meg ajánlásokat – tette hozzá.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldEllentmondó nyilatkozatok az MTA átvilágításáról
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.
