Infostart.hu
eur:
377.4
usd:
318.08
bux:
129360.88
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Isztambul, 2017. április 24.Az áldozatok portréival emlékeznek meg az első világháború idején a mai Törökország területén végrehajtott örmény népirtásról Isztambulban 2017. április 24-én, a vérengzés kezdetének 102. évfordulóján. Középen az Oszmán Birodalom örmény tömeggyilkosságairól publikált, 2007-ben lelőtt örmény-török újságíró, Hrant Dink portréja látható. Az Oszmán Birodalomban 1915-ben és az azt követő néhány évben több mint másfél millió örményt mészároltak le. (MTI/EPA/Sedat Suna)
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Emléknapot kapott az örmény népirtás Franciaországban, a törökök tiltakoznak

Az örmény népirtás franciaországi emléknapjává nyilvánította április 24-ét Emmanuel Macron francia államfő. Diramerján Artin, az örmény genocídium emlékév koordinátora az InfoRádiónak azt mondta: a magyarországi örmények is azt szeretnék, ha a magyar állam hivatalosan elismerné az örmény népirtást.

A franciaországi örmény szervezetek tanácsa előtt tartott beszédében Emmanuel Macron francia államfő kedden eleget tett egyik sokat vitatott kampányígéretének és bejelentette: nemzeti emléknappá nyilvánítja április 24-ét, az örmény népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapját.

„Franciaország egy olyan ország, amely képes szembenézni a történelemmel, amely az elsők között ítélte el az örmények ellen 1915-ben elkövetett népirtást 2001-ben. A következő napokban pedig az örmény népirtás nemzeti emléknapjává tesszük április 24-ét” - jelentette be Emmanuel Macron francia államfő.

Recep Tayyip Erdogan török államfő szóvivője közleményében ítélte el a francia döntést. Ibrahim Kalin azt írta: Emmanuel Macron belpolitikai kudarcait azzal próbálja elkendőzni, hogy történelmi eseményeket emel a politikai diskurzusba.

Magyarországra is érkeztek örmény menekültek, akik utódai máig köztünk élnek. Közéjük tartozik Diramerján Artin, a kispesti örmény nemzetiségi önkormányzat elnöke. Az örmény genocídium 100. emlékévének koordinátora az InfoRádiónak elmondta: a magyarországi örmények úgy érzik, addig nem tudják lezárni történelmük e tragikus fejezetét, amíg a magyar állam történelmi tényként el nem ismeri az örmény népirtást.

„A magyarországi örmény közösségen és szervezetein belül is folyamatosan napirenden van az a kérdés, hogy Magyarország ismerje el történelmi tényként az örmény genocídiumot, a népirtást. Ez azért fontos, mert a Magyarországon élő örményeknek egy jelentős része maga is túlélők leszármazottja, és ezzel az elvarratlan fehér folttal a történelemben kell valamit kezdenünk ” - mondta Diramerján Arti. Hozzátette: a hazai örmény közösség rendszeres kulturális programokon tájékoztatja a többségi társadalmat az örmény népirtás tragikus eseményeiről.

Címlapról ajánljuk
Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Irán nyilvánosságra hozta, mit lépne, ha az Egyesült Államok háborút indítana ellene. Teherán rakétazáporokat, proxyhaderők bevetését, kibertámadásokat, valamint a Hormuzi-szoros lezárását, azaz a globális olajszállítások megzavarását ígéri. A szoroson halad át a világ olaj- és LNG-termelésének a 20 százaléka, ugyanakkor ennek akadályozását nem véletlenül nem lépte még meg soha Teherán – mondta az InfoRádióban Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Történelmi lépés Európában: gigaberuházással indult el az a techprojekt, ami mindent megváltoztathat

Történelmi lépés Európában: gigaberuházással indult el az a techprojekt, ami mindent megváltoztathat

Az Európai Unió elindította eddigi legnagyobb félvezető-kísérleti üzemét, a NanoIC-t az IMEC leuveni központjában. A 2,5 milliárd eurós beruházás a következő generációs, két nanométer alatti chiptechnológiák fejlesztését gyorsítja, amelyek kulcsfontosságúak a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek, az egészségügy és a 6G-hálózatok számára - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×