Az emberi erőforrások minisztere tavaly év végén jelentette be, hogy elfogadta a kormány a sürgősségi ellátás átalakításáról szóló koncepciót. Az erről szóló miniszteri rendelet decemberben jelent meg a Magyar Közlönyben. Kásler Miklós korábban az InfoRádiónak nyilatkozott a változtatásokról, valamint a bevezetés óta eltelt két hét tapasztalatairól. A sürgősségi kórházakban létrehoznak egy olyan irányítóegységet, mely a betegség súlyossága és az ellátás sürgőssége alapján szelektálja a betegeket – mondta akkor a tárcavezető.
Ilyen úgynevezett triázs rendszert már eddig is több, de nem minden kórház sürgősségi osztályán használtak
– tájékoztatta az InfoRádiót Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke. A szervezet 2018. év elején készített felméréséből kiderül: a sürgősségi ellátást végző kórházak 62 százaléka használ öt fokozatú triázs rendszert, a többiek vagy egyáltalán nem alkalmaznak ilyet, vagy csupán 4 fokozatút.
Bognár Zsolt, a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi részlegének vezetője, ahol már több mint 10 éve használnak triázs rendszert. Szerinte ez a rendszer valóban hatékony, garantálja a ténylegesen súlyos, kritikus állapotban lévő betegek biztonságos ellátását. A szakember hangsúlyozta, hogy az eljárás bevezetése nem gyorsítja meg mindenki kezelését, csupán a különösen sürgős ellátást igénylő betegekét.
Bognár Zsolt szerint a január elsejétől hatályos rendeletnek egyelőre nem minden kórház tudott megfelelni, ennek egyik oka, hogy a vártnál később, decemberben fogadták el az erről szóló rendeletet.
Nagyon kevés hazai informatikai rendszer képes rögzíteni az újonnan megkövetelt eljáráshoz szükséges adatokat,
és egyelőre sok kórházban nem sikerült biztosítani az ehhez szükséges feltételeket.
A triázs besorolást legtöbbször egészségügy szakdolgozók végzik, akik elvégezhetnek egy ehhez kapcsolódó egy napos képzést. Az oktatáson való részvétel nem kötelező, de ahogy Bognár Zsolt fogalmazott: felelősséggel csak azt a rendszert lehet használni, amelynek a használatára ki vannak képezve.
