Globálisan szinten nagyon furcsa volt a nyár: Japánban földcsuszamlások, hatalmas áradások voltak, amelyek emberéleteket követeltek. Utána jött a tikkasztó hőhullám, rekord magas hőmérsékletekkel. Indiában a monszunesőzések miatt 400-an haltak meg. Görögországban is nagy hőség volt, júliusban erdőtűz pusztított, Nyugat-Európában - Skandináviában, Finnországban - pedig a szokásosnál jóval magasabb hőmérsékletek uralkodtak - mondta Lakatos Mónika, a az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője.
Hasonlóan az előbb leírtakhoz Magyarországon is nagyon változatosan alakult a nyár: júniusban-júliusban inkább felhőszakadások tarkították az időjárást, augusztus pedig egy nagyon hosszan tartó hőségperiódust eredményezett.
Összességében a negyedik legmelegebb augusztust zártuk, Európában a legmelegebb volt és globálisan is a negyedik legmelegebb
- tette hozzá.
Mi állhat a háttérben?
Az egyik ok, hogy a sarkkör környékén nagy magasságban a földet körülölelő futóáramlás gyengülni látszik. Nyáron egyébként is gyengébb, de idén nyáron a szokásosnál jóval gyengébb volt. A másik ok, pedig hogy az felmelegedés következtében az Atlanti-térségben a tengerfelszín hőmérséklete a légkörrel való kölcsönhatás miatt tartósan megváltozik, ez azt jelenti, hogy
Európa térségében az időjárásban olyan áramlási rendszer alakul ki, ami a szokásostól eltérő időjárást eredményez
- világított rá Lakatos Mónika.
Mint mondta, idén nyáron a tartósan magas hőmérsékleteket eredményező anticiklonális helyzet aszállyal is párosult. A június-júliusi felhőszakadások hoztak ugyan csapadékot, de augusztusban már szinte országos aszály alakult ki.
A szokatlan időjárás összefügg a klímaváltozással - tolerálja a szervezetünk?
Az éghajlati szakértő szerint
a hőhullámok hatását fokozza a globális felmelegedés.
Hazai megfigyelések azt mutatják, hogy az 1971 és 2000 közötti időszakhoz képest megduplázódott a hőhullámos napok száma: amikor a napi középhőmérséklet 25 fok fölötti. A melegedés folytatódni fog - vélekedett Lakatos Mónika.
Az OMSZ munkatársa szerint a hőhullámok egyértelműen nagyobb kockázatot jelentenek, mivel korábban beköszöntenek, a meleg tovább tart.
"Ehhez a szervezet valamennyire alkalmazkodni fog, de a városi környezetben nagy problémát okozhat, ugyanis a burkolt felületek nagysága, és az átszellőzés gyengesége nem teszi lehetővé az éjszakai pihenést sem.
Trópusi éjszakákkal kell megküzdeni a nagy beépítettségű területeken,
a városi hősziget hatása miatt, ez azt jelenti, hogy 5-10 fokkal is melegebb lehet a város központjában, mint a külterületen" - figyelmeztetett az éghajlati szakértő.
A Magyar Tudományos Akadémia is írt a jelenségről. Az elemzést itt olvashatják.