eur:
393.84
usd:
367.93
bux:
66376.55
2024. április 25. csütörtök Márk
A 2.0 Mi vagyunk a többség - újabb tüntetés a demokráciáért! címmel meghirdetett demonstráció résztvevői vonulnak Budapesten az Alkotmány utca és Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében 2018. április 21-én.
Nyitókép: Mónus Márton

Elfogadta az Országgyűlés az új gyülekezési törvényt

Október elsejétől nem közterületnek minősülő helyszínen csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

Az október 1-jétől hatályos jogszabály, Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslata, az 1989-es törvényt váltja fel. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá.

A jogszabály kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

A törvény alkalmazása során

az minősül gyűlésnek, amikor legalább két ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak.

A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel e feltételeknek.

A résztvevők kötelesek követni a vezető és a rendezők rendfenntartás érdekében tett utasításait, a befejezéskor pedig kötelesek elhagyni a helyszínt.

A rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, a közrend fenntartását, és hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. A rendőrség ellenőrzési pontokat alakíthat ki.

A gyűlésen tilos lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, veszélyes anyaggal vagy ezek utánzatával, az élet kioltására, sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal vagy erőszakot közvetítő, megfélemlítő jellegű félkatonai ruhában megjelenni. Ha pedig azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető öltözetet sem, továbbá nem takarhatják el arcukat - sorolja az előírásokat a törvény.

Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelentenie az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha e határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál (sürgős gyűlés). Továbbá

"nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki" (spontán gyűlés).

Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, a hatóságnak korábban bejelentett élvez elsőbbséget.

A hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtiltja a gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot, közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.


A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást valósít meg. A közrendet veszélyezteti például az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a bíróságok működésének megzavarására vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen az, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a magán- és családi élet védelméhez való jognak, mások otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji, vallási közösségek méltóságának megsértésére vagy szabad mozgáshoz való jogának korlátozására.

A hatóság akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a helyszín olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy azokat igazolni akarja.

A gyűlést fel kell oszlatni, ha veszélybe kerül a törvényessége, illetve ha tiltó határozat ellenére tartják meg.

A résztevők által okozott kárért a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Módosul a büntető törvénykönyv is

Az aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható, aki megtiltott gyűlést szervez, valamint aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és ugyanígy felel a vezető, ha ezt az általa alkalmazott rendező követi el.

A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

Címlapról ajánljuk

Annyi Szoboszlai Dominik álmainak

Az Everton hazai pályán 2-0-ra verte városi riválisát, a Szoboszlai Dominikkel felálló Liverpool FC-t az angol labdarúgó-bajnokság 29. fordulójából szerdára halasztott mérkőzésen.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Újabb magánnyugdíjpénztár szűnik meg Magyarországon – De ki járt jobban, aki maradt vagy aki kilépett?

Újabb magánnyugdíjpénztár szűnik meg Magyarországon – De ki járt jobban, aki maradt vagy aki kilépett?

Ismét mozgolódik a magán-nyugdíjpénztári piac, a meglévő négy szolgáltató száma lefeleződik: nyártól már csak a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztár marad. A számok azt mutatják, hogy magasabb összegre lett jogosult a megmaradt 51 ezer pénztári tag, mint az a több mint 3 millió, aki 13 éve a kilépés mellett döntött. Csakhogy a maradóknak is választaniuk kell, ha elérik a nyugdíjkorhatárt, és úgy tűnik, hacsak nem haladja meg jelentősen a pénztári járadék összege az állami nyugdíjat, érdemesebb inkább a visszalépés mellett dönteni. Mutatunk egy hüvelykujjszabályt, ami segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×