eur:
393.82
usd:
365.05
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Takarítók dolgoznak a Parlament Alsóházi üléstermében az Országgyűlés május 8-ai alakuló ülésének előkészületei során 2018. május 4-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Választási törvény: nem elégedett a csomaggal az ellenzék

Megvitatta az Országgyűlés a választási törvény kormánypárti módosító csomagját. A Fidesz szerint több problémát is orvosol az előterjesztés, az ellenzék azonban nem elégedett.

Részint a nem lakcímükön voksoló átjelentkezők számára kijelölt szavazóhelységek előtt az áprilisi választásokon is kialakult sorbanállás problémáját orvosolná a választási eljárásról, illetve a kampányköltségek átláthatóságáról szóló módosító csomag – mondta a javaslat egyik beterjesztőjeként az Országgyűlésben a fideszes Bajkai István.

A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, a választási eljárásról szóló törvény 24. szakaszának módosítása végre lehetővé teszi, hogy az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a fő szabálytól eltérő nagyobb létszámmal működjön, elősegítve a választók szavaztatásának gördülékenységét.

Az előterjesztés szigorítaná a kamupártokra vonatkozó szankciókat is, így a jövőben nem csak a pártok tisztségviselőinek kellene felelniük saját vagyonukkal az állami kampánytámogatások visszafizetéséért,

amennyiben pártjuk nem éri el a választáson az 1 százalékos támogatottságot sem, hanem a szervezet listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is. Sőt, az a párt, amelyik az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthatna igényt újabb kampánytámogatásra.

Módosítanák a választási átjelentkezés és a mozgóurnák igénylésének határidejét is, egyszerűsítenék a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtását, továbbá előírnák, hogy a választási plakátokon impresszumot kell feltüntetniük a hirdetőknek, kivéve, ha a párt vagy a jelölt megjelenik a plakáton. Mindemellett a levélszavazatok esetében tágabb határidőt szabnának a szavazólapok kiküldésére és visszaérkezésére, illetve pontosítanák a válaszborítékok érvényességének szabályait is.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka úgy látja, hogy több megoldandó probléma is kimaradt a módosítások közül, például ha szavazhatnak levélben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok, akkor ezt a lehetőséget – a képviselő szerint – meg lehetne adni a külföldön dolgozó, ám magyarországi lakcímmel még rendelkező állampolgároknak is.

Mint azt az ellenzéki képviselő mondta, ha időben jelezi valaki, hogy élni szeretne ezzel a jogával, akkor számára ugyanúgy kiküldhető lenne az egyéni választókerületi szavazólista is, amelyen be lehet húzni a megfelelő x-eket és után postára lehet adni a szavazatot.

Az MSZP-s Molnár Zsolt részint maga is a levélszavazás kiterjesztését és az érdemi egyeztetést hiányolta, valamint az állami hirdetések kitiltását a választási kampányból.

A szocialista politikus érvelése szerint ezeknek nincsen helyük egy tisztességes országgyűlési vagy önkormányzati kampányban, tilalmuk alapvetően szükséges lenne.

A DK-s Arató Gergely "szájpecektörvény"-nek nevezte a javaslatot, amely értelmezésében arra jó, hogy az ellenzéknek még kevésbé legyen módja megmérkőzni a választásokon. Az LMP-s Keresztes László Lóránt úgy látta, hogy a javaslatok elfogadásával még torzabb lesz a választási rendszer, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka pedig a kormánypártok és az ellenzéki frakciók közötti egyeztetést kezdeményezett a módosításról.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×