Infostart.hu
eur:
353.85
usd:
303.49
bux:
134448.13
2026. június 1. hétfő Tünde
Takarítók dolgoznak a Parlament Alsóházi üléstermében az Országgyűlés május 8-ai alakuló ülésének előkészületei során 2018. május 4-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Választási törvény: nem elégedett a csomaggal az ellenzék

Megvitatta az Országgyűlés a választási törvény kormánypárti módosító csomagját. A Fidesz szerint több problémát is orvosol az előterjesztés, az ellenzék azonban nem elégedett.

Részint a nem lakcímükön voksoló átjelentkezők számára kijelölt szavazóhelységek előtt az áprilisi választásokon is kialakult sorbanállás problémáját orvosolná a választási eljárásról, illetve a kampányköltségek átláthatóságáról szóló módosító csomag – mondta a javaslat egyik beterjesztőjeként az Országgyűlésben a fideszes Bajkai István.

A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, a választási eljárásról szóló törvény 24. szakaszának módosítása végre lehetővé teszi, hogy az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a fő szabálytól eltérő nagyobb létszámmal működjön, elősegítve a választók szavaztatásának gördülékenységét.

Az előterjesztés szigorítaná a kamupártokra vonatkozó szankciókat is, így a jövőben nem csak a pártok tisztségviselőinek kellene felelniük saját vagyonukkal az állami kampánytámogatások visszafizetéséért,

amennyiben pártjuk nem éri el a választáson az 1 százalékos támogatottságot sem, hanem a szervezet listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is. Sőt, az a párt, amelyik az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthatna igényt újabb kampánytámogatásra.

Módosítanák a választási átjelentkezés és a mozgóurnák igénylésének határidejét is, egyszerűsítenék a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtását, továbbá előírnák, hogy a választási plakátokon impresszumot kell feltüntetniük a hirdetőknek, kivéve, ha a párt vagy a jelölt megjelenik a plakáton. Mindemellett a levélszavazatok esetében tágabb határidőt szabnának a szavazólapok kiküldésére és visszaérkezésére, illetve pontosítanák a válaszborítékok érvényességének szabályait is.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka úgy látja, hogy több megoldandó probléma is kimaradt a módosítások közül, például ha szavazhatnak levélben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok, akkor ezt a lehetőséget – a képviselő szerint – meg lehetne adni a külföldön dolgozó, ám magyarországi lakcímmel még rendelkező állampolgároknak is.

Mint azt az ellenzéki képviselő mondta, ha időben jelezi valaki, hogy élni szeretne ezzel a jogával, akkor számára ugyanúgy kiküldhető lenne az egyéni választókerületi szavazólista is, amelyen be lehet húzni a megfelelő x-eket és után postára lehet adni a szavazatot.

Az MSZP-s Molnár Zsolt részint maga is a levélszavazás kiterjesztését és az érdemi egyeztetést hiányolta, valamint az állami hirdetések kitiltását a választási kampányból.

A szocialista politikus érvelése szerint ezeknek nincsen helyük egy tisztességes országgyűlési vagy önkormányzati kampányban, tilalmuk alapvetően szükséges lenne.

A DK-s Arató Gergely "szájpecektörvény"-nek nevezte a javaslatot, amely értelmezésében arra jó, hogy az ellenzéknek még kevésbé legyen módja megmérkőzni a választásokon. Az LMP-s Keresztes László Lóránt úgy látta, hogy a javaslatok elfogadásával még torzabb lesz a választási rendszer, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka pedig a kormánypártok és az ellenzéki frakciók közötti egyeztetést kezdeményezett a módosításról.

Címlapról ajánljuk
„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

A kormányfő szerint Sulyok Tamás minden súlyos pillanatban a hallgatást választotta, több a feladata annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, protokolleseményeken vegyen részt. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, egy hónapot vesz igénybe Sulyok Tamás elmozdítása, de igyekezni fognak. „Minden báb elmozdításáról szó lesz.” A Tisza frakciója akár már hétfőn döntést hozhat arról is, hogy milyen módon válasszák meg Sulyok Tamás utódát.

Tisztítótűz, kisöprés, kirakatperek, bebörtönzések – példák a rezsimváltás utáni elszámoltatásokra

Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×