Ferenc pápa nem teológus, hanem lelkipásztor – mutatja fel a különbséget a Heti Válasznak adott interjújában Patsch Ferenc jezsuita szerzetes, a római Pápai Gergely Egyetem oktatója. A Szentatyával szemben nagyon különböző elvárásokat támasztanak a hívek, míg Patsch Ferenc szerint a nyugati egyház a korlátlan szabadság kultuszát űző társadalommal küzd, addig az afrikai, ázsiai és latin-amerikai hívek értékelik Ferenc pápa spontán és közérthető megnyilvánulásait. Patsch Ferenc emlékeztetett:

a katolikus egyház történetének globális szakaszába lépett.

Tavaly a Fülöp-szigeteken több ember keresztelkedett katolikusnak, mint Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban együttvéve. A jezsuita szerzetes szerint Ferenc pápa a többségi világ nyelvén beszél. Az interjú bemutatja még a latin-amerikai katolikus egyház lassú visszaszorulását a pünkösdista kisegyházak térnyerése miatt és szó esik a katolicizmus legnagyobb mai kihívásáról, Kínáról is. Részletek a Heti Válaszban.

A HVG Lassú Zsuzsa pszichológussal, az ELTE tanárával közöl interjút. Az atyai pofon nem jó – szögezi le már a beszélgetés elején a szakértő. Ugyanakkor elismeri, hogy akár egy bensőséges gyerek-szülő kapcsolatban is megeshet egy fenékre ütés vagy pofon, de

nem szabad a tettlegesség, mint nevelési elv mögé bújni a szülőnek.

Lassú Zsuzsa pszichológus figyelmeztet: nem létezik nevelő célzatú pofon vagy nyakleves, a szakember szerint az egészen biztos, hogy egy kisgyermek megütésének az égadta világon semmilyen haszna nincs, serdülő korban pedig rombolja az önképet, az önérzetet a pofon. Az interjú foglalkozik még a tanár-diák közötti tettlegességgel és azzal is, hogy milyen hatással van a gyermekkorban elszenvedett testi fenyítés a felnőtt életre, a felnőttkori szokásokra.

2014-től Budapest berobbant a köztudatba, tavaly pedig már a beutazó és a hazai turizmus szempontjából is csúcs évet zárt az ország – elemezi a folyamatokat a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke a Figyelő interjújában. Flesch Tamás szerint a turizmus kirobbanó teljesítményének több oka is van, egyrészt a felújított belváros, a Várkert Bazár, Kossuth tér vonzza a látogatókat, másik fontos szempont, hogy a MALÉV 2012-es csődje után sem állt meg az élet, mert a fapados járatok a romkocsmák közönségét nagy számban szállították a magyar fővárosban, harmadrészt pedig az is fontos szempont, hogy Budapest biztonságos város.

„Itt éjjel kettőkor a romkocsmából bátran hazasétálhat az ember”

– fogalmazott Flesch Tamás. Az interjúból az is kiderül, hogy mi hozhatna minőségi ugrást a magyar turizmus számára, valamint az Airebnb és a szállodák érdekütközését is feltárja a cikk.