eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Horváth Péter: így kell átalakítani az oktatást

Horváth Péter: így kell átalakítani az oktatást

A tananyag csökkentése mellett a készségfejlesztés megerősítésére is szükség volna az új Nemzeti Alaptantervben - többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Nem pusztán a tananyag csökkentésével kell enyhíteni a diákok terhelésén az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével – mutatott rá Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

"Át kell tenni a hangsúlyt a közismeretről azoknak a készségeknek a fejlesztésére, amelyek a későbbi életben szükségesek, illetve maga a közismeret tanulása során olyan módszereket kell alkalmazni, ami időben is belefér, amelyek segítenek kialakítani azokat a képességeket, azokat a kompetenciákat, amelyek minden munkavállaló számára fontosak lehetnek."

Ilyen például az együttműködési- és a kommunikációs készség – mutatott rá Horváth Péter.

"Nagyon fontos lenne a kreativitás elősegítése, amit elsősorban a mai tananyag szorossága, feszessége, hogy időről-időre, percről-percre szinte be vannak osztva az órák, miatt nagyon nehéz lenne átadni."

A pedagógus kar elnöke úgy látta, hogy meg kell határozni egy közismereti minimumot, hiszen anélkül nem lehet mire építeni, ám ezt követően sokkal nagyobb önállóságot kell biztosítani az iskoláknak a képzésben.

"Alternatív kerettantervekkel akár, vagy még nagyobb iskolai szabadsággal. Azt minden tanulmány megállapítja, hogy jelen pillanatban Magyarországon elsősorban az iskolák között vannak különbségek. Más országokban más a rendszer. Vannak iskolák, amik elsősorban arra készítenek elő – a gimnáziumok jelentős része – hogy tovább tanuljanak a diákok, nekik több közismeretre van szükségük, amikre támaszkodhatnak a későbbi tanulmányaik során. És vannak olyan iskolák, ahol leginkább az lenne a fontos, hogy egy biztos alapkészség után kialakuljanak a szükséges képességek."

A készülő új Nemzeti Alaptantervet legkorábban 2019 szeptemberétől vezethetik be a közoktatásban.

A tanárképzés mielőbbi reformja érdekében

népszerűbbé kell tenni a pedagógusi hivatást

– hangsúlyozta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

„Aggasztó, hogy a pedagógusok átlagéletkora majdnem 50 év. Aggódom, hogy mi lesz a következő tíz-tizenöt évben. Született egy átfogó elemzés arról, mi a vonzó és mi nem elég vonzó a pedagóguspályában. Vonzó, hogy viszonylag kiszámítható az időbeosztás, és az, hogy viszonylag biztonságos az állás. Nem vonzó, hogy az előrejutási és a bérlehetőségek.”

Horváth Péter arról is beszélt, hogy pedagógus életpálya modell milyen hatással volt a tanári szakmára.

„Pozicionálta a pedagógustársadalmat az akkori parlamenti döntés. Azt mondta, ennyit ér a társadalom számára. A minimálbér 1,8 szorosát kapja egy kezdő. Ha ez öt év alatt visszaesik 135 százalékra, az nem jó. Az, hogy a garantált bérminimum, azaz középfokú végzettséggel elérhető kezdő jövedelem ugyanannyi, mint egy főiskolai végzettségű kezdő pedagógus bére, nem biztos, hogy erre a pályára hajtja a gyerekeket.”

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke hangsúlyozta,

a tanárok presztízsének erősítése is nagyon lényeges.

„Nem lehet eltagadni, hogy bérkérdés, de másrészt presztízskérdés is. Mennyire értékelik ezt a fajta a munkát. Ebben mi is felelősek vagyunk. Ha az látszik, hogy elhivatottan dolgozunk, akár negyven órán túl is, a gyerekek és elégedetten mennek haza, és jókedvűen iskolába, növeli a presztízsünket.”

Horváth Péter hozzátette, az oktatás színvonalának emelése érdekében a tanárok számára bizonyos keretek között biztosítani kell az önállóságot is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×