A Magyar Nemzetben megjelent interjúban Majtényi László arról beszélt, tud róla, hogy csapdát gyanítanak amögött, hogy beszédet mondhat a március 13-i választás előtt, de nem ért vele egyet, és

egy másik cselt sejt a háttérben:

"Azt, hogy nekem a lehető legkevesebb időm legyen arra, hogy köztársasági elnöki elképzeléseimről beszéljek, és különösen hogy megakadályozzák, hogy március 15-én a pesti utcán elnökjelöltként felszólaljak."

Ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy beszédet mondjon az ünnepen.

"Azt, hogy nem győzhetek, eddig is tudtam. A cél az volt, hogy beszélhessek arról, milyen fontos lenne újra alkotmányos, szabad országban élni. Erre most sok lehetőségem van" - mondta Majtényi László.

Az alkotmányjogász beszélt arról is, hogy támogatta aláírásával az olimpiai népszavazást, mert

nálunk az államot foglyul ejtő korrupció

van, amely ráadásul az állam szívéből terjed. Az olimpiával kapcsolatban egyéb súlyos kifogásai is vannak: rettenetesen nagy környezetterhelést jelent, elképesztő kiadást jelent, és sok olyan eleme van az olimpiai költségeknek, amelyeknek a társadalmi hasznosulása nagyon rossz. 

Az ellenzéki összefogás megosztottságáról úgy nyilatkozott, hogy "a rendszer lebontását nem a választáson aratott győzelemmel kell és lehet elkezdeni, hanem korábban. Ehhez éppen hogy hozzájárulhat az, ha mind több, az alkotmányosságot és a demokratikus értékeket fontosnak tartó csoport alakul."

Ismét megerősítette, nem volt olyan terve, hogy köztársasági elnök legyen, de alkotmányos államban szeretne élni.

"A rendszerváltást követő húsz év alkotmányosságát alapul véve, de annak az időszaknak a züllöttsége nélkül kellene létrehozni a negyedik köztársaságot. Az elvesztett szabadságunkat vissza kell szereznünk. Sokkal jobb ugyanis egymást kontrolláló intézmények, mintsem emberek uralma alatt élnünk, mert az intézmények sokkal kiszámíthatóbbak" - mondta Majtényi László.