"Aki nem tiszteli a diktatúra örökségének feltárását, nem tiszteli '56 áldozatait, nem tiszteli '56 hőseit" - fogalmazott az ellenzéki politikus az I. kerületi Mansfeld-emlékműnél.

Szél Bernadett hangsúlyozta: az állambiztonsági múltat egyszer s mindenkorra átláthatóvá kívánják tenni és követelik a diktatúra működtetőinek kizárását a közélet legmeghatározóbb pozícióiból. Megfogalmazása szerint mérhetetlen nagy adósságról van szó, és abban, hogy hatvan évvel a forradalom után még mindig nem számoltunk el a múltunkkal, komoly felelőssége van a mostani kormánypártoknak.

"A diktatúra titkai nem lehetnek egy demokrácia alapjai" - mondta, érthetetlennek nevezve javaslatuk folytonos elutasítását. Szél Bernadett szerint "a bűnök léteznek, ha a bűnöket nem oldjuk fel, továbbra is ott lesznek és ilyen módon Magyarországon nem fogunk tudni egy szabad demokráciát kialakítani". Nem fogjuk tudni felismerni, hogy "mi az, amikor éppen szolgává tesznek minket, mi az, amikor a függetlenségünkre törnek és kik azok, akik ezt teszik nap mint nap" - tette hozzá.

Mint mondta, olyan mércére van szükség, amelynek arányait 1956 hősei határozták meg, és ezzel lehet nemet mondani arra, ha például a kormány a magánérdeket a közérdek elé helyezi vagy ha az állampolgárokat a saját hatalmi céljaira használja fel ahelyett, hogy szolgálná őket és ennek segítségével lehet követelni a szabad szólás és tájékozódás jogát, a sajtó minden pillanatban védendő teljes szabadságát.

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke beszédében azt hangsúlyozta: mindig van remény, mindig bekövetkezhet változás, soha nem tudhatjuk mikor fordul meg a politikai széljárás.

Úgy fogalmazott: "demokratikus politikusok nem mondhatják, hogy forradalmat akarnak, és mindent megteszünk azért, hogy ne legyen forradalom. Ehhez azonban tisztességes választásokra van szükség, olyan választásokra (...), amelynek szabályaiban az ellenzék is egyetért, és olyan sajtóra (...), amelyiket nem hollywoodi álomgyárosok és nem Mészáros gazdák fognak kézben tartani".

Hadházy Ákos méltatlannak nevezte azokat a beszédeket, amelyek párhuzamot vonnak a hatvan évvel ezelőtti események és a menekültkrízis vagy a moszkvai hatalom és az Európai Unió között, de azokat is, amelyek felhasználásával akarják "lemosni a tíz évvel ezelőtti gyalázatot".

Hajdu Mária, az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője egyebek között arról beszélt, jónak tartja azt az igyekezetet, hogy a modern kor eszközeivel igyekeznek megismertetni az embereket e sokáig elhallgatott ünneppel, ugyanakkor kifogásolta, hogy nem történt teljes körű igazságszolgáltatás és nem történt elszámoltatás a 2006-os rendőrterror kapcsán. Kérdésként vetette fel, hogy Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány mikor fogja visszaadni a kitüntetését.

Hangsúlyozta: az ,56-os forradalmárok kezükbe vették az életük irányítását, ez a ma feladata is, "nap mint nap ki kell állni magunkért".