Székely Ákos kiemelte: „ha a magyar bíró kiadja az uniós elfogatóparancsot, akkor ez értelemszerűen minden tagállam területére vonatkozik, beleértve Magyarországot is. Azt panaszolja most a luxemburgi döntés, hogy az uniós elfogatóparancsot nem előzte meg egy nemzeti, Magyarországra kiterjedő elfogatóparancs. Azért nem előzte meg, mert úgy szól a magyar törvény, hogy nem kell azt kiadni, szükségtelen, mert Magyarország az Európai Unió része.”
A Kúria Büntető Kollégiumának elnöke elmondta, ez a kérdéskör egy román-magyar jogvitában merült fel, egy román hatóság fordult a luxembourgi bírósághoz, mert egy Magyarországon a gyanú szerint közlekedési bűncselekményt elkövető román sofőrt körözött a magyar hatóság. Romániában elfogták, de nem akarták átadni, inkább Luxemburghoz fordult. Ennek a keresetnek az eredményeként mondta ki a bíróság, hogy nem eu-konform ez a magyarországi szabályozás.
Székely Ákos hozzátette: „a jövőre nézve nincsen gond, ezután az illetékes hatóság úgy fog cselekedni, hogy figyelmen kívül hagyja azt a magyar törvényszakaszt, hogy nem szükséges nemzeti elfogatóparancsot kiadni. Kiadja a magyar és ugyanaz nap az uniós elfogatóparancsot is. Így ezek már megfelelnek az uniós elvárásoknak. Az a kérdés, hogy mi legyen azzal a többezer üggyel, ahol a magyar bíróság kiadta az európait, de nem adott ki előtte nemzeti elfogatóparancsot. Ez lesz a pénteki megbeszélés tárgya, hogy olyan megoldás szülessen, ami végrehajtható, a legkisebb energiákat veszi el nyomozóhatóságtól, bíróságtól, és amelynek hatására akit elfognak az unió területén, azt át fogják szállítani Magyarországra, hogy a magyar büntetőeljárások lefolytathatók legyenek” - hangsúlyozta a Kúria Büntető Kollégiumának elnöke.
Az fog történni, hogy pánikszerű gyorsasággal, ebben a konkrét ügyben azonnal pótoljuk a hiányosságot, és amire letelik a 45 nap, hogy az átadás megtörténjen, uniós elvárásoknak megfelelő lesz a helyzet – emelte ki Székely Ákos.