„A londoni törvényhozás jogilag megteheti, hogy szembemegy a Brexit döntésével és nem szavazza meg az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Hozzátette: a brit parlament erősebb intézmény, mint a népszavazás.

„Jogi értelemben nem köti a népszavazás, de politikai értelemben igen. Ha én képviselő lennék, nem mernék a népszavazás eredményével szemben szavazni, de ez a brit képviselők lelkiismeretén múlik” - mondta Tóth Norbert.

Éppen ezért a nemzetközi jogász szerint nem elképzelhetetlen, hogy előrehozott választásokat tartanak a szigetországban, a kampányban pedig ismét téma lehet a kilépés kérdése.

„Ha így lesz, akkor ezzel a tudattal szavaznak újra a választópolgárok, és akkor olyan képviselőket küldhetnek a parlamentbe, akik a saját preferenciáiknak megfelelően dönthetnek a kilépés vagy a bent maradás mellett” - hangsúlyozta a jogász.

A lisszaboni szerződés értelmében Londonnak hivatalosan kell jeleznie, hogy kezdeményezi az ország kilépését, ennek a bejelentésnek az időpontját azonban a britek kedvük szerint választhatják meg.

„Tipikus vásári alku lesz, de a végén a tárgyalások eredményeként megegyeznek. Lehet, hogy nem két év alatt. Azt mondja az ötvenedik cikkely, hogy ha nem állapodnak meg a kilépési időpontban, akkor az a bejelentéstől számítva automatikusan 2 évet jelent. De eltérhetnek a kétéves szabálytól is. Ilyen nagy horderejű tárgyalást két évnél rövidebb idő alatt nem lehet lezárni” - szögezte le Tóth Norbert

A nemzetközi jogász jelezte: amíg hivatalosan nem lép ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból, addig a tárgyalások állásától függetlenül jogilag semmi sem változik a 27-ek és a szigetország eddigi viszonyában.

A brit állampolgárság mihamarabbi megszerzése lehet a kint élő magyarok számára a Brexit utáni élet legjobb biztosítéka - mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

„A brit jog elismeri a kettős állampolgárság intézményét, tehát lehet valaki brit alattvaló és magyar állampolgár egyszerre. Ahhoz, hogy valaki brit állampolgár legyen, egy sor követelménynek kell felelnieeeee. Többek között 5 év helyben lakásnak, tehát aki már régóta kint él és még nem brit állampolgár és megfelel ezeknek követelményeknek, az próbálja meg megszerezni. De vannak egyéb, szokványos követelmények is, ilyen a büntetlen előélet és az állampolgársági vizsga” - részletezte Tóth Norbert.

„Van visszaút is” – hívta fel a figyelmet a nemzetközi jogász, aki furcsállja az uniós politikusok ezzel ellentétes kijelentéseit.

„Az ötvenedik cikk utolsó bekezdése azt mondja, hogy bármely tagállam, amely kilépett az Európai Unióból, később bejelentheti csatlakozási szándékát. A cikk szövegezői nyilván nem raktak volna be egy ilyen bekezdést, ha nem számoltak volna azzal a lehetőséggel, hogy aki kilépett, akár vissza is léphet. Ezt tehát nem tiltja semmi, sőt igazából lehetővé teszi az EU-ról szóló szerződés.

Magyarországon a kilépésről nem lehet népszavazást tartani - mondta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A jelenlegi alaptörvény értelmében nem lehet népszavazást kezdeményezni, mert az alaptörvénynek vannak tiltott tárgykörei. Az egyik tiltott tárgykör pedig az, hogy nem lehet népszavazást tartani olyan kérdésben, amely az alaptörvény módosítására irányul. A magyar alaptörvény kimondja, hogy Magyarország részt vesz az európai integrációban, tehát a Nemzeti Választási Bizottság nem engedne át ilyen kezdeményezést.

A britek a kilépés után az uniós előírások miatt hatályba lépett jogszabályok mindegyikét törölhetik, kivéve azokat, amit a politikusok hatályban akarnak tartani a továbbiakban is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.