A Tárki felmérései szerint ma Magyarországon tíz háztartásból négynek vannak megtakarításai, ez az utóbbi időszakban nem sokat változott - mondta Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója.
 
"Ami igazán érdekes, az nem is a megtakarítási oldal, hanem az eladósodottság és a hiteltörlesztések aránya, amiben elég durva csökkenést látunk 2010 után a lakás- és jelzálog-, valamint a személyes áruhitelek és általában a banki tartozások tekintetében is" - fogalmazott a vezérigazgató.
 
Tóth István György szerint ennek oka a hitelezések leállása és a hitelek kiváltásának lehetősége volt.
 
"Nagyon erősen farnehéz a magyar társadalom, tehát nagyon sokan tartoznak az alsó és az alsó-közép csoportba, viszonylag kevesen a középcsoportba, és nagyon kevesen vannak azok, akik a fogyasztási mintáik, jövedelmeik és életstílusuk jellemzői alapján valódi európai életet tudnak élni. Becslésünk szerint ez inkább csak a magyar társadalom felső harmadát jellemzi."
 
A Tárki vezérigazgatója elmondta: a munkahely elvesztésétől való félelem független a kortól, nemtől és iskolázottságtól.
 
"Az egyéni jövedelmek mentén azért ennek volt összefüggése, tehát akik az alacsonyabb jövedelmű kategóriákba tartoznak, sérülékenyebbek ebből a szempontból, hamarabb kikerülhetnek a munkaerőpiacról, ők ezt tudják és félnek is tőle."
 
Tóth István György hozzátette: a kutatások szerint 2012-höz képet 2014-ben többen érezték úgy, hogy könnyebben élnek. A Tárki vezérigazgatója szerint ez azonban relatív, mert van, aki számára már egy kis emelkedés is nagy javulást jelent.

A Tárki felmérése szerint miközben a 2007 és 2012 közötti időszakban megfigyelt növekedést követően a szegénység kiterjedtsége az elmúlt két évben változatlan maradt, annak mélysége 26-ról 23 százalékra csökkent. Tóth István György azt mondta: többek között a sokgyermekes családok és a 65 év felettiek körében nőtt a szegénység mértéke.

Az alsó középosztály, valamint középosztály helyzete javult, anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága csökkent a Tárki háztartás-monitorvizsgálatának adatai szerint. Tóth István György vezérigazgató azt mondta: jelentős nettó reáljövedelem emelkedést mértek és az egyenlőtlenségek is nagy mértékben csökkentek.

"Emellett a szegénységi ráta nem nőtt tovább, ma Magyarországon nagyjából relatív értelemben, tehát a közepes jövedelem 60 százalékánál kevesebből élők száma 1,7 millió körül van. Ez nagyjából ennyi volt 2012-ben is, nagyjából 1,4 volt 2009-ben, ott volt azért egy jelentős emelkedés. Egy csomó kiegészítő mutató is, ami azt jelzi, hogy mintha a legrosszabb elmúlt volna a háztartások szemszögéből" - jelezte Tóth István György.

A Tárki felmérése alapján a településekre vetítve: 100 szegényből csak 5 budapesti.

"2012 és 2014 között a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év fölöttiek között nőtt valamennyire, csökkent viszont a gyerekes háztartások szegénysége, különösen azoké, ahol a szülőkön kívül más felnőtt is él és részt vesz a munkaerőpiacon. Nagyon magas viszont még mindig az egyszülős családok szegénysége függetlenül attól, hogy ott férfi vagy nő az, aki a gyerekekről gondoskodik" - ismertette a kutató.
 
A Tárki háztartás-monitorvizsgálata azt mutatta, hogy javult az alsó középosztály, valamint középosztály helyzete, egyúttal csökkent ezeknek a rétegeknek társadalmi anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága, és többen érezték úgy, hogy könnyebben élnek. A felmérés alapján Magyarországon jelenleg 10 háztartásból négynek vannak megtakarításai, ugyanakkor jelentősen csökkent az eladósodottság és a banki tartozások aránya.

A Tárki tavaly végzett kutatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a magyar társadalom egyenlőtlenségeiről, a szegénységről és a háztartások anyagi-fogyasztási helyzetéről. Több mint kétezer interjút készítettek.