Orbán Viktor értékelése szerint a keleti nyitás megtörtént, "a kapu ki van nyitva", így most egy másik irányba, dél felé kell fordulni. Nyugati nyitás viszont nincs, mert Magyarország a Nyugat része - szögezte le.

A kormányfő a kétnapos értekezlet első napján tartott beszédében Afrikát és Latin-Amerikát említette a déli nyitás meghirdetésekor. Afrikáról azt mondta, hogy ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetőség lesz a világgazdaságnak.

Közölte: az idei külpolitikai programja még elsősorban Ázsiára irányul, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már megkezdi a déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban már a kormányfői külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik.

Elmondta azt is, hogy szerinte hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy nem teljesen esnek egybe Magyarország és az Egyesült Államok érdekei. Kérdésre válaszolva, a magyar-amerikai viszonyt jellemezve kijelentette: ma vannak viták a két ország között.

Emellett beszélt arról is, hogy továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez és értse meg azt. Arról is beszélt, hogy önálló külpolitikát folytatni sokszor kényelmetlen lehet, de ezzel szerinte meg kell barátkozni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megnyitójában arról beszélt: nagy szerepük van a misszióvezetőknek abban, hogy Magyarország az elkövetkező időben még sikeresebb legyen.

A tárcavezető rövid köszöntőjében kiemelte: azért tartanak a korábbi évenkénti egy helyett két külképviselet-vezetői értekezletet, mert a világban történő változások egyre inkább felgyorsulnak. Olyan folyamatok figyelhetők meg, amelyekre talán kevesen számítottak, és arra pedig még kevésbé, hogy ezek ilyen sebességgel mennek majd végbe - vélekedett. Hozzátette: ezért van szükség arra, hogy évente kétszer beszéljék meg, melyek a közös feladatok.

Az MSZP a nagyköveti értekezletre reagálva azt közölte az MTI-vel, hogy a miniszterelnök megalázta az általa kinevezett nagyköveti kart. Mesterházy Attila, a parlament külügyi bizottságának tagja azt írta: a klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit nélkülöző orbáni-szijjártói külgazdasági szemlélet csak üzletkötőket vár el a gondolkodó és elemző diplomaták helyett. A szocialista politikus szerint tévedtek, akik a nagyköveti értekezlettől a külpolitikai irányvonal megváltoztatását várták, Orbán Viktor eddigi világképe ugyanis nem változott.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese üdvözölte, hogy a kormány belátja, több pólus határozza meg Magyarország külpolitikai mozgásterét. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor kormányfő késve ugyan, de "átvette a Jobbik külpolitikai alapvetését", amely szerint a német-török-orosz háromszögben kell érvényre juttatni a magyar nemzeti érdekeket, valamint nem lehet kizárólag a multik exportjára alapozni a hazai gazdaságot. A képviselő ugyanakkor azt is jelezte, hogy határozottan elutasítják, hogy a miniszterelnök "az elmúlt 25 év euroatlanti nagykoalícióját hívná életre" az Iszlám Állam elleni háborúval összefüggésben.

Hajdu Nóra, az Együtt - a Korszakváltók Pártja elnökségi tagja azt mondta az MTI-nek, hogy kudarcos a kormány külpolitikája, ezt jelzi a rendkívüli nagyköveti értekezlet összehívása is. Hozzátette: a rendkívüli nagyköveti értekezlet összehívása önmagában annak a beismerése, hogy a jelenlegi külpolitika kudarcos, hiszen augusztusban még egy teljesen más stratégiát hirdetett meg a kormány, és az, hogy márciusban össze kell hívni a nagyköveti értekezletet, azt mutatja, hogy nem volt sikeres az eddigi politika.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint kiderült, hogy a miniszterelnöknek nincs felelősen átgondolt külpolitikai koncepciója, és nem is törekszik a nemzeti konszenzusra ezen a téren. Szilágyi Péter, a párt külpolitikai szakértője azt írta: az is felmerül, hogy lehet-e szuverén, független és a valódi nemzeti érdekeket képviselő magyar külpolitikáról beszélni, amíg nem minden kétséget kizáróan tisztázott, miért döntött a kormány a PM szerint a nemzeti érdekkel ellentétes paksi beruházás mellett.

A Magyar Liberális Párt úgy foglalt állást a találkozót követően, hogy a keleti és déli nyitás helyett Magyarországnak rendeznie kellene viszonyát barátaival és szövetségeseivel. Fodor Gábor pártelnök az "orbáni külpolitika" legnagyobb problémájának nevezte, hogy Magyarország 2010 óta nem szövetségeseket, hanem ellenségeket gyűjt. Hozzátette, Magyarországnak valóban alkalmazkodnia kell a változó világrendhez, de elsőként az EU-val és a NATO való szövetségesi kapcsolatát kell megerősíteni.