Nem megoldás a 2012-ben lejárt Kiotói Egyezmény meghosszabbítása - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Mika János. Az éghajlatkutató hozzátette: a jövő decemberi párizsi klímacsúcson a korábbinál sokkal komolyabb vállalásokkal kell az országoknak előállniuk.

"A feladat az, hogy vegyük vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását arra a szintre, amikor az óceán és a bioszféra - a két legfontosabb nyelő - el tudják nyelni azt, amit az ember kibocsát. Tehát egyensúlyban tud lenni a levegőbe került és az onnan természetes úton eltávozó mennyiség. Ehhez több mint nyolcvan százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást" - hangsúlyozta a kutató.

Az egri Esterházy Károly Főiskola egyetemi tanára hangsúlyozta, 2020-tól abszolút értelemben csökkennie kell a szén-dioxid kibocsátásnak, amely jelenleg egyre nagyobb ütemben nő. Mika János megjegyezte, az utóbbi húsz év növekményének kilencven százalékát Kína teszi ki, ezért is lenne fontos, hogy a feltörekvő országok is komoly vállalásokat tegyenek és belássák, a megújuló energia nem csak ráfizetést jelent.

"Talán kezdik azt is felismerni, hogy az energiaforrások átalakítása nem biztos, hogy csak veszteséget, lemondást és többletköltséget jelent, lehetséges az, hogy például a megújuló energiaforrások mint új iparág előnyössé válhatnak. Ha igaz az, hogy a világ kénytelen lesz a kibocsátást mérsékelni, mert különben elszabadulnak a vizek és rettenetes dolgok történhetnek sok fokos melegedés esetén, akkor aki hamar hozzákezd, élenjár a technológiai fejlődésben, az gazdasági előnyre is szert tehet" - mutatott rá.

Mika János hozzátette: szándékolt és határozott beavatkozásra van szükség, mert a jelenlegi rendszerben kódolva van a szén-dioxid kibocsátás egyre nagyobb ütemű növekedése.

Energiatakarékos izzókkal, egy-két fokkal lejjebb csavart fűtéssel mindenki tehet a klímaváltozás ellen - hangsúlyozta Mika János.

"A kibocsátás mérséklését eredményezi, ha ahelyett, hogy huszonhárom fokban ülünk, és ha melegünk van, kiengedjük a többletet, huszonegy, netán húsz fokot csinálunk, és felveszünk egy pulóvert, azzal a biztos tudattal, hogy ha nagyon fázunk, rá tudunk csavarni a radiátorra. Azt nehéz elérni, hogy az emberek ne akarják ugyanazt az életet élni, mint korábban. Nagyon sok lehetőség van, ha gondolkodunk és felesleges energia-felhasználást és szén-dioxid kibocsátást takarítunk. Ha például van annyi pénzünk, hogy energiatakarékos izzókat vegyünk - megtérülési idejük másfél év, élettartalmuk pedig két-három év - biztos, hogy nyerünk a végén. Az ablakok szigetelése egy fűtési szezonban simán megtérül. Ha nem csak néhány évet akarunk élni a lakásban és van miből, érdemes beruházni a falak szigetelésére, ezt a jelenlegi kormányzat sok területen támogatja is. Autózásnál szokásunk, hogy kihasználjuk a lóerőket, szaladunk 120-140-el, aztán várunk, ez fölösleges, hiszen, ha 80-al odaérünk, amikorra kell, csomó energiát, azaz pénzt is megtakarítunk, amit sok másra is fel tudunk használni, miközben ez a környezetnek is előnyére válik, amivel mindannyiunknak segítünk. A vásárlásnál is lehetünk okosak, a rengeteg csomagolóanyag biztos, hogy többlet-kibocsátást jelent, nem valószínű, hogy megjavítja az áru minőségét, esetleg csicsás, így megvesszük akkor is, amikor nincs rá szükségünk. A helyi terméket a piacon egyszerűbb formában, különösebb csomagolás nélkül megkapjuk, ez is segít nekünk pénzt megtakarítani, a környezetnek pedig lassabban melegedni" - mondta el Mika János.