Részlegesen megnyerte az állam elleni devizahiteles pert a K&H Bank. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete tisztességesnek találta a pénzintézet 2014. március és július közötti egyoldalú szerződésmódosításait. A bíróság előzőleg elutasította az MKB és a Takarékbank keresetét, egy másik pénzintézet perében pedig - a legtöbb keresethez hasonlóan - a hónap közepére halasztotta a határozat kihirdetését. A Fővárosi Törvényszék eddig 11 keresetet utasított el, kettőnek részben helyt adott, az Eger és Környéke Takarékszövetkezet állam ellen indított perét pedig felfüggesztette. Utóbbi esetében az Alkotmánybírósághoz fordult azt kérve, hogy semmisítse meg az eljárások alapját képező jogszabályt, mert az alaptörvény-ellenes. Fazekas Sándor a Fővárosi Törvényszék elnöke bejelentette: a törvényben meghatározott határidőig, vagyis szeptember 24-ig valamennyi pénzintézeti keresetről határozatot hoz a bíróság.

Brüsszel közreműködését kérné Budapest a norvég támogatások felfüggesztése miatt a két ország között kialakult vita ügyében - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a forrásokat koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában tegnap (hét) tartott házkutatásról azt mondta: a kormány abban érdekelt, hogy kiderüljön az igazság, az érintettek pedig minél hamarabb tisztázzák magukat. Előzőleg az európai uniós ügyekkel foglalkozó norvég miniszter elfogadhatatlannak nevezte a házkutatásokat és azzal vádolta a budapesti vezetést, hogy el akarja hallgattatni a bírálatokat. Az Ökotárs Alapítvány igazgatója az InfoRádióban elmondta: számítógépeket foglaltak le a rendőrök, és a szervezet panaszt tesz az eljárás miatt.

Az idén indult hétéves uniós költségvetési ciklusban Magyarország 2,1 milliárd eurót fordíthat kutatás-fejlesztésre, ami kétszerese az előző időszakban kapott támogatási keretnek - közölte a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály Debrecenben, a National Instruments Science Parkjának átadásán elmondta: a kormány azért növelte meg a kutatási és innovációs célra rendelkezésre álló forrásokat, hogy az ország helytálljon a versenyben.

A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány fellebbezését az egyházügyi törvény ügyében. Korábban kilenc kisegyház fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk azzal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A strasbourgi testület honlapján hozta nyilvánosságra, hogy törvényerőre emelkedett az elsőfokú ítélet. A korábbi nem jogerős döntés azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük. A magyar Alkotmánybíróság tavalyi határozatában már megsemmisítette az egyházügyi törvényt.

Egyre inkább pótolják az elmaradásokat a bíróságok. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke közölte: az első negyedév ügyforgalmi adatai azt mutatják, hogy a jogszabályi változások nyomán a kiemelt büntetőperek száma első fokon 14 százalékkal, másodfokon pedig 28 százalékkal csökkent. Miközben időarányosan nőtt a lezárt ügyek száma. Handó Tünde hozzátette: a bíróságok számára különös feladatot jelentett az elmúlt időszakban, hogy a jogszabályi változások miatt 12 ezer olyan devizahiteles ügyben függesztették fel az eljárást, amelyet az ügyfelek indítottak tisztességtelen banki magatartásra hivatkozva a pénzintézetek ellen.

Budapesten hét párt állíthat kompenzációs listát az októberi önkormányzati választáson. A Fidesz-KDNP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM, a Jobbik, az LMP és a Magyar Liberális Párt részesülhet majd a vesztes polgármester-jelöltjeikre leadott töredékszavazatokból képzett mandátumokból. Ezek között a jelölőszervezetek között osztható majd ki a 33 tagú Fővárosi Közgyűlés kilenc listás képviselői mandátuma, a többi helyre a megválasztott polgármesterek ülhetnek be. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthatott, amely legalább 12 fővárosi kerületben polgármester-jelöltet állított. Eddig négy kompenzációs listát vett nyilvántartásba a Fővárosi Választási Bizottság, a Jobbikét, a Demokratikus Koalícióét, az MSZP-ét, és a Fidesz-KDNP-ét.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően benyújtotta lemondását a lengyel miniszterelnök. Donald Tusk azért távozik posztjáról, mert megválasztották az Európai Tanács elnökévé. A hírek szerint Bronislaw Komorowski államfő csütörtökön jelenti be, hogy elfogadja a miniszterelnök lemondását, és várhatólag ugyanaznap bízza meg kormányalakítással utódját, aki minden valószínűség szerint Ewa Kopacz, a szejm elnöke, a kormánykoalíció jelöltje lesz.