Nagy László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány főtitkára egy kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy határozott céljuk volt "a berlini fal lebontása". Hozzátette: "harminc véletlent tudnék sorolni, amelyek közül, ha egy nem jön be, bukik az egész". Kezdve a szervezők összetalálkozásával, a határnyitás ötletén és az ausztriai engedélyek nyolc nap alatti megszerzésén át Pozsgay Imre államminiszter támogatásáig, aki "nem csak védelmet adott" nekik - sorolta.

Filep Mária, a piknik ötletadója kiemelte: egyaránt a megrendezés felé lökte őket Nagy Imre és mártírtársai újratemetése és az a tény is, hogy a román határőrök golyóinak pár hét alatt több Magyarországra menekülő ember esett áldozatul, mint a vasfüggönynél évtizedek alatt.

A rendezvény két legfontosabb fundamentumaként Habsburg Ottót, a páneurópai mozgalom vezéralakját és Pozsgay Imre akkori államminisztert említve kijelentette, szükség lenne egy újabb páneurópai piknikre, mert a kiútkeresés Európa közepén ma is időszerű.

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, aki 1989-ben a zugligeti plébánián sok száz, Magyarországra érkezett, a Nyugatra továbbutazás lehetőségét váró keletnémet ellátásáról gondoskodott, azt emelte ki: az általa vezetett közösségben sajátos szellemiség alakult ki, amelynek eredményeként az NDK menekülő polgárainak problémájára magától értetődően adták meg "az igazi emberi választ, a szeretetet".

Érdekes példaként említette, hogy a közösség tagja volt egy politikai menekült, aki korábban a romániai televízió "fő-főmunkatársa" volt, így a plébánián az egyik diktatúrából elmenekült ember segítette azokat, akik épp egy másik diktatúrát hagytak maguk mögött a szabad élet reményében.