A világ legnagyobb gazdasági-politikai előrejelző intézete 167 országra és területre dolgozta ki demokráciaindexét, amelynek alapján most negyedszer adta ki globális rangsorát.

Az átfogó demokráciamutatót öt fő kategória határozza meg: a választási folyamat és pluralizmus, a kormányzati működés, a társadalom részvétele a politikai folyamatokban, a politikai kultúra színvonala és a polgári szabadságjogok érvényesülése. Mindegyik kategóriában tíz pont szerezhető, az átfogó demokráciaindex a szerzett pontszámok átlaga.

A vizsgált országcsoporton belül az idén is a legkisebb létszámú a "teljes demokrácia" meghatározással jelölt országok köre, amelyben 25 állam szerepel. Közülük is a legteljesebb demokrácia az EIU kritériumai szerint Norvégia, amely a megszerezhető 10 pontból 9,80-at kapott.

A "hiányos demokrácia" meghatározás alá csoportosított országok mezőnye a legnépesebb. Ebben a körben 53 ország szerepel, köztük Magyarország, amely a 167 országot számláló teljes listán 7,04 ponttal a 49. helyre került az idén a tavalyi EIU-rangsorban elért 7,21 pont és 43. helyezés után.

A legjobb részosztályzatot Magyarországnak a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára adta az EIU, 9,58 ponttal. A cég a magyarországi polgári szabadságjogok érvényesülését 8,24 pontra értékelte, a társadalom politikai aktivitását tekintve azonban Magyarország csak 4,44 pontot szerzett a megszerezhető tízből; a kormányzati működésre 6,07, a politikai kultúrára 6,88 pontot adott a londoni elemző cég.

A "hiányos demokráciák" kategóriájában több euróövezeti tagország neve is szerepel, például Franciaországé, Olaszországé, Portugáliáé, Görögországé, Szlovákiáé és Szlovéniáé.

A közép-kelet-európai EU-tagállamok közül egyedül Csehország került a "teljes demokráciaként" nyilvántartott országok csoportjába, ráadásul jobb helyre (16.), mint Nagy-Britannia (18.) és az Egyesült Államok (19.).

A 48 oldalas idei EIU-világjelentés szerint Kelet-Európában általánosságban hanyatlott a demokrácia az elmúlt egy évben: a térség 28 országából 12-ben romlott a demokráciaindex.

Az önkényuralmi folyamatok a FÁK-térség legtöbb országában kiszélesedtek, de a demokrácia meghátrálásának jelensége korántsem korlátozódott erre az egy régióra, a demokrácia szerte Közép-Kelet-Európában eróziónak indult.

Ennek közkeletű magyarázata az, hogy az EU-csatlakozási folyamat korábban összetartotta a "viszálykodó pártpolitikai rendszereket" ezekben az országokban, és a politika fő sodorvonalába tartozó pártok egyként felsorakoztak az uniós felvételhez szükséges reformok mögött, a térségi országok EU-csatlakozása után azonban a helyi politika visszatalált az ellenségeskedés "természetes" rendjéhez, és ez felfedte a közép-kelet-európai politikai rendszerek alapvetően törékeny mivoltát - áll az EIU elemzésében.

A cég szerint bizonyos negatív folyamatok még kedvezőtlenebbé is váltak. Az EIU londoni elemzői szerint a térségbeli új EU-tagállamok közül "talán Magyarország az elsődleges példa" erre. A 2010-es választásokon "egy szélsőséges nacionalista párt, a Jobbik csaknem annyi szavazatot kapott, mint a szocialisták", a jobbközép Fidesz pedig - miután kétharmados többséget szerzett - "módszeresen veszi át az ország korábban független intézményeit: az államfői tisztséget, a számvevőszéket és a médiatanácsot ma egyaránt pártkinevezettek irányítják" - áll az Economist Intelligence Unit csütörtöki elemzésében.

Az EIU szerint a médiaszabadság hanyatlása bizonyos mértékben a világ minden térségében gyorsult 2008 óta. Ez főleg az elektronikus médiát érinti, amely gyakran kerül állami ellenőrzés vagy erőteljes állami befolyás alá, de a véleménykifejtés szabadságának korlátozása és elnyomása kiterjedt a nyomtatott sajtóra és a legutóbbi időben már az internetre is.

Az EIU elemzése szerint 2008 óta "hozzávetőleg 40 országban" romlottak a médiaszabadság mutatói. Ez észlelhető volt Franciaországban és Olaszországban, a közép-kelet-európai országok közül pedig Magyarországon, Albániában, Macedóniában, Montenegróban, Romániában, Oroszországban és Szerbiában.

A cég az okok között említi, hogy a 2008-2009-es gazdasági világválság után a fejlett országok egyre inkább befelé fordultak, és kevesebb figyelmet fordítottak arra, hogy rászorítsák a sajtószabadság biztosítására a feltörekvő országok kormányait.

Az EIU szerint az elmúlt öt évben világszerte dominánssá vált a visszacsúszás a demokratizálódási folyamatban korábban elért eredményekhez képest.

A ház kimutatása szerint jelenleg a vizsgált országok 15 százaléka tartozik a "teljes demokrácia" meghatározással jelölt csoportba; ezekben az országokban a világ lakosságának alig 11,3 százaléka él.

A "hiányos demokráciának" számító országok aránya 31,7 százalék, lakosságuk a világ össznépességének 37,1 százalékát teszi ki.

Az EIU szerint ugyanakkor a teljes mezőny 31,1 százalékát alkotó önkényuralmi rendszerekben él a globális lakosság 37,6 százaléka; ez a legnagyobb egyedi lakosságcsoport.

A demokrácialista utolsó helyezettje az idén is Észak-Korea, amely a lehetséges 10 pontból 1,08 pontot kapott.