A Martonyi János külügyminiszter által december 19-én, a Magyar Külügyi Intézetben bemutatott külügyi stratégia egy irányt jelez, és egy gondolkodási folyamatot tükröz - mondta az InfoRádió Arénájában Prőhle Gergely EU-kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
Prőhle Gergely szerint a külpolitika alakításakor végső soron azt kell nézni, hogy mi fontos a magyar adófizetőknek. Példaként említette az energiabiztonságot, és kiemelte, hogy a külpolitikának tekintettel kell lenni arra, hogy kialakuljon egy mozgástér, ahol lehetőség van arra, hogy diverzifikálják az energiabeszerzést.
A helyettes államtitkár elismerte, hogy a stratégiával kapcsolatban nagy kérdés, milyen eszközöket lehet hozzárendelni. A költségvetési tervezésen már túl vagyunk, és ott a külügyminisztériumnak nagy lehetőségei nincsenek - fejtette ki.
Nincs elegendő pénz, és el kell gondolkodni azon, hogy hol van szükség nagykövetségre és ott hány ember kell - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Prőhle Gergely távlati célként említette a krakkói, a sydney-i és a Sao Pauló-i konzulátus újranyitását. Bezárható nagykövetséget nem említett, mint mondta, csak azt tudja elképzelni, hogy bizonyos helyeken csökkenthető a dolgozók létszáma, vagy újra lehet gondolni, hogy mindenhol érdemes-e megtartani az ingatlant, és nem célszerű-e egyes esetekben inkább bérelni azt.
A helyettes államtitkár szerint nem kell a külföldi véleményformálóknak olyan magas labdákat adni, amit azok könnyen lecsaphatnak. Prőhle Gergely az amerikai külügyminiszter levele kapcsán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az idehaza indokolt, de provokatívnak tűnő lépéseket külföldön sokszor nem értik meg.
Hillary Clinton a magyar demokratikus intézményrendszer leépítéséről fejtette ki véleményét Orbán Viktor kormányfőnek. A nol.hu portál szerint a levélben a bíróságok függetlenségével, az új egyházügyi törvénnyel és a média szabadságával kapcsolatos amerikai aggályokról esik szó és arról, hogy a Klubrádió frekvenciáját más adónak ítélték.
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház világi vezetője bízik abban, hogy januártól radikálisan javulnak az egyházi státuszba kerülés feltételei, és nem csak 14 történelmi egyházat ismernek el.
A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.