A Fidesz és a KDNP alkotmánymódosítási indítványa alapján a parlament a jelenlegi hat helyett kilenc évre választaná meg a legfőbb ügyészt, akit a köztársasági elnök javaslatára nem feles, hanem kétharmados többséggel neveznének ki. A tervezet szerint a legfőbb ügyészt nem interpellálhatja az Országgyűlés. A részleteket Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár ismertette az általános vita nyitányaként.

A kormánypártok vezérszónoka, a Fideszes Varga István szerint a jelenlegi alkotmány sztálinista. Ez volt az a kijelentés, amely ellen leginkább tiltakoztak az ellenzéki hozzászólók. A szocialista Lamperth Mónika szerint a szociális jogok és a közpénzügyek hatékonyabb alkotmányos védelmére szükség lenne, de a most tervezett módosításokra nem, kivéve, ha a cél pusztán a Fidesz hatalomkoncentrációja. Az MSZP tiltakozik az ellen, hogy a megyei kormányhivatalok élére kormánymegbízottként politikai komisszárok kerüljenek - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Az MSZP tehát nem szavazza meg az alkotmánymódosítást, és így tesz a Jobbik frakciója is. Gaudi-Nagy Tamás, a radikális párt országgyűlési képviselője szerint jogalkotási, eljárásjogi reform nélkül az alkotmánymódosításnak nincs értelme. A legfőbb ügyész interpellálhatóságának ugyan nincs kényszerítő szerepe, mégis több a kérdezésénél, hiszen kifejezhető vele a posztot betöltő szakember iránti bizalom vagy bizalmatlanság - mutatott rá a politikus. Hozzátette: a Jobbik lehetővé tenné, hogy a legfőbb ügyész visszahívható legyen.

Az LMP a cinizmus és az elvtelenség diadalának, a Fidesz és a KDNP politikai zsákmányszerzésének tartja az alkotmánymódosítást. Schiffer András frakcióvezető egyetértett a szocialista Lamperth Mónikával abban, hogy a jelenlegi, többször megváltoztatott alaptörvény már csak a címében sztálinista. Rámutatott, hogy a Fidesz ezzel az alkotmánymódosítással elérné azt, hogy még kilenc év múlva is megvédje őt az ügyészség, akkor, amikor a mostani kormánypárt talán már bent sem lesz a Parlamentben.

Az országgyűlési képviselők megkezdik a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosításának általános vitáját is. Ez kimondaná, hogy a települési jegyző vagy a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki, ha a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van. Az indítvány szerint földet, munkaeszközöket és állatállományt is fel lehet ajánlani az államnak a hagyatéki eljárásban.

Kedden kerül a Ház elé a kormányhivatalokról szóló törvényjavaslat. A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként január 1-től jönnek létre a kormányhivatalok.

Vitáznak a képviselők az úgynevezett "bioüzemanyag-törvényről" is, amely szerint december 5-től minden üzemanyag-forgalmazónak kötelező lenne hat százaléknyi bio üzemanyagot értékesíteni, ellenkező esetben januártól büntetést fizet.

A képviselők meghallgatják a Gazdasági Versenyhivatal beszámolóját, és tanácskoznak a magyar honvédség afganisztáni szerepvállalásáról is.