A bankok esetleges tőkemegerősítésének megoldása, az úgynevezett bankmentő csomag megalkotása még a Gyurcsány-kormány idejére esett. A Bajnai-kabinet a krízisalap létrehozásával, a bankokkal történt megállapodással, a lakáshitelgarancia-program megalkotásával igyekezett orvosolni a devizahitelesek problémáit.

A devizahitelesek nehézségeinek méretét jól tükrözik a következő adatok: a lakossági devizahitel-állomány 2009. első negyedévének végén, 2009. március 31-én 7.471,5 milliárd forintot tett ki a jegybank adatai szerint, míg ez év május 31-én a deviza lakáshitelek állománya 2.518,4 milliárd forintra, 2009. március 31-én 2.758 milliárd forintra rúgott, a csökkenést azonban nem a nagyarányú visszafizetések, hanem a forint árfolyamának jelentős erősödése idézte elő.

Bajnai Gordon miniszterelnök az április 19-i, vasárnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: részben a forint stabilitásának megteremtésével, részben banki megállapodásokkal szeretnék megakadályozni, hogy a devizahitelesek indokolatlanul elveszítsék otthonaikat. A kormányfő ugyanaznap a köztelevíziónak elmondta: a bankokkal arról szeretnének tárgyalni, hogy a devizahiteleseknek legyen lehetőségük a törlesztőrészletek plafonjának meghatározására, vagyis, ha a törlesztőrészlet az árfolyamváltozás miatt átlép egy bizonyos szintet, az eredeti futamidőnél hosszabb idő alatt fizethessék vissza a kölcsönt.

Április végén, egy kamarai rendezvényen Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejtette: "az MNB becslése szerint 2009-ben a rossz hitelek aránya egy százalékról három százalékra emelkedik". Simor András hozzáfűzte: a háztartások által felvett svájci frank alapú hitelek 12 százaléka 150-nél erősebb forint árfolyamon, 25-27 százaléka 150-155 közötti forint árfolyamon történt, emiatt az akkori, 190-200 körüli forint árfolyam esetén a svájci frank hiteleseknek 25-35 százalékkal megemelkedett a havi törlesztő részlete.

A Bajnai-kormány június közepén döntött egy olyan alapról, nevezetesen a krízisalapról, amely a nehéz anyagi helyzetbe került devizaadósokon kíván segíteni. A krízisalapból kapott egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatással kifejezetten azoknak nyújtanak gyors segítséget, akik a pénzügyi-gazdasági válság miatt vesztették el munkahelyüket, emelkedett meg törlesztőrészletük, vagy csökkent családi jövedelmük.

A krízisalap nyitott alapként működik, amelyet a kormány egymilliárd forinttal hozott létre. Az alapba történő felajánlásokat november 15-ig várja a kabinet, a program első üteme a tervek szerint november 30-ig tart. A program egyszeri segítséget kínál a krízishelyzetbe került aktív korúaknak, akik nem részesülnek önkormányzati támogatásban, illetve azoknak a családoknak, amelyek jövedelme nem haladja meg a nettó minimálbér összegét; az idén ez havi 57.817 forint. Bajnai Gordon egyik legutóbbi nyilatkozatában azt mondta: a krízisalap összege már megközelítette a 6 milliárd forintot.A kormány június közepén jelentette be azt a programot is, amely elsősorban azoknak a lakástulajdonosoknak segíthet, akik munkahelyük elvesztése vagy más átmeneti jövedelem-kiesés miatt olyan helyzetbe kerültek, hogy nem biztos, tudják-e törleszteni lakáscélú kölcsönük részleteit.

A program értelmében a támogatható hitelfelvevők úgynevezett áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződést köthetnek a bankkal, amely legfeljebb két évig fedezi részben kölcsönük havi részleteinek törlesztését. Az állami kezességgel támogatott áthidaló kölcsön levegővételhez juttathatja az érintetteket, akiknek így lehetősége nyílik a törlesztés átütemezésére. A magyar állam az áthidaló kölcsönök legfeljebb 80 százalékának visszafizetéséért vállal kezességet.

A támogatási program, amely a június 30. előtt megkötött hitelszerződésekre alkalmazható, 2010. június 30-áig tart. A magyar állam csak akkor fizet a kezesség ellenében, ha a természetes személy nem képes törleszteni az áthidaló kölcsönt. Az Európai Bizottság július 13-án jóváhagyta a magyar lakáshitel-támogatási programot.

A miniszterelnök egy héttel ezelőtt, múlt pénteken bejelentette: a kormány szeptember végéig tartó moratóriumban állapodott meg a bankokkal az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében.

A kormányfő a bankvezetőkkel folytatatott tárgyalás után elmondta: szeptember elejéig elkészítik a bankok magatartási kódexét és annak elfogadását követően ez alapján működnek a PSZÁF fokozott fogyasztóvédelme mellett. A kódexet a PSZÁF és a GVH bevonásával, szeptember elejére kell elkészíteni. Ez alapján minden ügyfél, bank és felügyelet pontosan tudja majd, hogy hol a határ az elfogadható, és a nem elfogadható szerződésmódosítási eljárások között.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: a magatartási kódex akkor működik, ha minden, lakossági hitelezéssel érdemben foglalkozó bank csatlakozik hozzá, egyébként más szabályozási formát kell keresni. A jelenlévő bankokkal megállapodtak abban is, hogy a "lakásvédő programot" július 28-a után valamennyien alkalmazni fogják, világos kezességvállalási feltételek mellett.

A kormány ezen a héten rendeletet fogadott el, amelyben a PSZÁF-ot teljes fogyasztóvédelmi jogkörrel látja el. A PSZÁF elnökét felkérték arra, hogy erősítse meg a felügyelet ügyfélszolgálati és fogyasztóvédelmi kapacitásait.