eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Õsszel újra népszavazás lesz?

Elképzelhető, hogy októberben vagy novemberben ismét az urnák elé járulhatnak a magyar választók. A Liga Szakszervezetek csütörtökön benyújtják a választási bizottságnak az összegyűjtött csaknem félmillió aláírást annak a referendumnak a kezdeményezésére, amelynek célja a magánbefektetők távol tartása az egészségbiztosítástól.

A Liga Szakszervezetek elnöke elkerülhetetlennek látja, hogy újabb népszavazás legyen az egészségügyi reformmal kapcsolatban. Gaskó István azt mondta: lejárt a kormánynak adott határidő, így csütörtökön benyújtják az Országos Választási Bizottságnak a félmillió aláírást.

A kérdést eredetileg az Albert házaspár nyújtotta be az OVB-hez, később azonban több civil szervezet, valamint a Fidesz is a kezdeményezés mögé állt. A népszavazás következménye azonban egyelőre több okból is bizonytalan. Az MSZP-n belül ugyanis jelenleg is arról tárgyalnak: hogyan kellene módosítani a már elfogadott pénztártörvényt. A téma olyannyira napirenden van, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a szocialisták májustól minden bizonnyal kisebbségi kormányzásra kényszerülnek.

Azt pedig politikusok és alkotmányjogászok vitatják, hogy a referendummal megakadályozható a magántőke bevonása az egészségbiztosítási rendszerbe. Emiatt egyébként az Albert házaspár egy újabb kérdést is benyújtott már az OVB-hez, ahhoz azonban eddig egyetlen aláírást sem gyűjtöttek össze. Az eredeti kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítóst egészségbiztosítás?"

Alkotmányjogászok és szocialista politikusok azzal érvelnek: az elfogadott törvény nem több-biztosítós, hanem többpénztáras rendszert irányoz elő.

A Liga vezetője ennek ellenére korábban úgy vélte: a kérdés alkalmas a nyomásgyakorlásra. Határidőt is adott a kormánynak arra, hogy ígérje meg: öt évig nem engedik be a magánbefektetőket az egészségbiztosítási rendszerbe, a kabinet azonban eddig egyáltalán nem reagált az érdekképviselet megkeresésére.

Gaskó István ezért csütörtökön benyújtja a félmillió aláírást - a törvény egyébként 200 ezerhez köti a népszavazás kezdeményezését -, így szerinte semmi akadálya egy őszi népszavazásnak, miután a kérdést már átment az Alkotmánybíróság szűrőjén is.

Hanganyag: Molnár Anikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×