A kormányfő április 30-i hatállyal felmentette Horváth Ágnest egészségügyi minisztert, mert nyugalomra és új párbeszédre van szükség az ágazatban - jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő.

Hangsúlyozta: az egészségügy átalakítását folytatni kell, a cél az, hogy az emberek jobb szolgáltatást kapjanak és növekedjen a biztonság. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a reformoknak nyugalommal és párbeszéddel kell párosulniuk.

A kormányszóvivő közölte, a miniszterelnök azt kéri a kormánypártoktól, hogy április 30-áig állapodjanak meg az egészségügy átalakításának további tennivalóiról és a menetrendről is. Hozzátette, hogy Horváth Ágnes utódjáról a kormánypártok egyeztetnek majd.

Nyílt konfrontáció a koalíciós pártok között

Az SZDSZ számára elfogadhatatlan Gyurcsány Ferenc miniszterelnök döntése, mellyel egyoldalúan, koalíciós egyeztetés nélkül meneszti a kormányprogramot végrehajtó Horváth Ágnes egészségügyi minisztert - olvasható a párt közleményében.

Hétfőn az MSZP parlamenti frakciója, valamint az SZDSZ képviselőcsoportja és ügyvivői testülete is ülésezik, de koalíciós egyeztetést csak akkor tartanak, ha azt a liberális párt kezdeményezi.

Fidesz: nincs vége az ámokfutásnak

Nincs vége az ámokfutásnak az egészségügyben Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztésével - mondta az InfoRádiónak Mikola István.

Az országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke kiemelte: a "Molnár Lajos-Horváth Ágnes tandem" rengeteg kárt okozott, ezek helyrehozatala és az egészségügy megfelelő pályára állítása sok munkával jár.

A kormányfő a tárcavezető menesztésével előremenekül, és saját egzisztenciája megőrzése érdekében hoz áldozatokat - kommentálta Mikola István Gyurcsány Ferenc hétfői döntését.

A Fidesz egészségpolitikusa szerint a népegészségügyi adatokra alapozott egészségpolitikát kellene kialakítani, mert az európai gyakorlat is ezt támasztja alá.
Dávid Ibolya: Soha nem látott kormányzati válság

Az MDF elnöke szerint csak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozása oldaná meg a koalíciós válságot. Dávid Ibolya úgy vélte: a 206 koalíciós képviselő felelőssége a miniszterelnök menesztése, és ezzel együtt az ország új pályára állítása.

"Magyarország a margóra került, és ha az agonizálás még két évig tart, akkor ennek az árát Magyarország sínyli meg" - jelentette ki az InfoRádióban Dávid Ibolya, hozzátéve: az MDF nem tud és nem is akar segítséget nyújtani a kabinetnek.

Az MDF elnökének szavai szerint soha nem látott kormányzati válság van Magyarországon, emiatt nincs érdemi kormányzás. Az MSZP-t és az SZDSZ-t a koalíció belső konfliktusa köti le, emiatt nem figyelnek az ország problémáira.

Éger: A szakma nélkül a politika nem lehet eredményes

Érdemi párbeszédet sürget az egészségügyben a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István az InfoRádióban azt mondta: a súlyos belpolitikai feszültséget okozó válsághelyzet a betegellátás biztonságának romlásához vezetett.

A szervezet elnöke kiemelte: Horváth Ágnes menesztésének intenie kell a következő minisztert arra, hogy a szakma nélkül és ellenében nem lehet előrelépést elérni, az orvosok nélkül a politika nem lehet eredményes.

Éger István úgy véli, hogy a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértői munkacsoportja által jegyzett egészségbiztosítási törvényt az Országgyűlés elé kell terjeszteni, mert a jelenlegi jogszabály ellentétes az alkotmánnyal és elveiben sem alkalmas az egészségügy újraszabályozására. A kamara elnöke ismételten az egészségbiztosítási törvény visszavonásának fontosságát hangsúlyozta.

Éger István megnyugtató finanszírozási rendszert sürgetett, és úgy vélte: mielőbb valamennyi érintett számára kompenzálni kell a kieső kórházi napi- és vizitdíjat.

Egy évig sem volt miniszter

Amilyen meglepő gyorsasággal távozott posztjáról Molnár Lajos egészségügyi miniszter, olyan rapid módon került helyére Horváth Ágnes, korábbi szakállamtitkár. Molnár Lajos tavaly április 6-i hatállyal mondott le tisztségéről úgy, hogy előzetesen senkivel sem egyeztetett, hanem időpontot kért Gyurcsány Ferenctől, majd közölte a hírt.

Horváth Ágnest április 18-án jelölte miniszternek az SZDSZ, pár órával később Gyurcsány Ferenc, öt nap múlva, április 23-án pedig az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is támogatta a kinevezést, így még aznap kora délután le is tehette az esküt.Csaknem egy éves munkássága azonban nem volt ilyen zökkenőmentes. Horváth Ágnes ugyanis a szakma, a civil szervezetek és a lakosság elégedetlenségének állandó kereszttüzében dolgozott.

Már a bársonyszékbe kerülése előtt tudta, hogy az egészségügyi intézmények a kórházreform miatt, az orvosok és a lakosság a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése miatt, a gyógyszerészek pedig a patikaliberalizáció miatt konfrontálódtak folyamatosan az egészségügyi kormányzattal.

Az akkor 34 éves, korábban a Misszió Egészségügyi Központ Kht. ügyvezetőjeként dolgozó Horváth Ágnes hiába volt lazább, és nyitottabb elődjénél, hiába próbált egyezkedni a szakmával, hiába ment országos nagyvizitre, hiába dolgoztatta ki az otthonszülés szabályait, és hiába csökkentette több száz gyógyszer árát, mindezek kevésbé voltak előtérben.

Ellenzett programok

Nagy sajtóvisszhangot kapott ugyanakkor Molnár Lajos korábbi miniszter tervének, a több-biztosítós modellnek a továbbvitele, amely ellen az egészségügyi dolgozóktól, a betegszervezeteken át a pedagógusokig, vasutasokig és hentesekig mindenki tiltakozását fejezte ki.

További ellenérzést váltott ki például a vendéglátósokból az éttermi dohányzás tilalmának javaslata, valamint a magánmentősökből a mentés és betegszállítás januári, csöppent sem akadálymentes szétválasztása.

Ellentmondásososságának gyökere az is lehetett, hogy míg az egyik kezével adott, például pénzt az egészségügyi alap többletéből a gyógyítóknak, a másik kezével azonban visszakért.

Kért széfeket, élelmezésjavítást, várólistát a kórházaktól, miközben a fejük fölé emelte a hatóságként működő Egészségbiztosítási Felügyeletet. Nem volt hosszú az út a kormány legnépszerűtlenebb tagja cím elnyeréséig.

Munkásságának mélypontja a március 9-i népszavazás lehetett, amikor is a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj kérdésben a vártnál nagyobb arányban győztek az igenek, több mint hárommillió ember voksolt a térítések eltörlésére, a szakemberek szerint pedig az egészségpolitika irányváltására.