A kormány megszorító intézkedései, és az infláció mértékének növekedése miatt a jövő évben előreláthatólag 4 százalékkal csökkennek a reálkeresetek. A szakszervezetek tiltakoznak, úgy vélik: a kormánynak, vagy a munkáltatóknak lépniük kell az ügyben.

A kormányzat, illetve a parlament változtathatna persze a reálbércsökkenést előidéző intézkedéseken, de erre nem látnak esélyt a szakszervezetek. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint így az egyetlen megoldás az volna, ha a bruttó béremelés nagyobb lenne, mint amivel a kormányzati szakértők számoltak.

A szakszervezetek ezt úgy próbálják meg majd elérni, hogy határozott követelésekkel lépnek fel a bértárgyalásokon - tette hozzá Pataky Péter.

A munkáltatók nem tudnak jelentősen emelni

A munkáltatók azonban azt hangsúlyozzák: a megszorító intézkedések, az elvárt adó intézménye, a járulékalap szélesítés, illetve az eva növelése miatt rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek. Így jövőre képtelenek lesznek jelentős bérfejlesztésre - mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Dávid Ferenc szerint persze vannak olyan lehetőségek, amelyek egy kicsit nagyobb mozgásteret adnának a nehéz helyzetbe kerülő cégeknek. Ilyen volna például a hároméves minimálbér megállapodás fellazítása, a lefelé való eltérést engedélyezése olyan vállalkozásoknak, ahol nagy a bérfeszültség.

Korábban volt olyan lehetőség is, hogy ahol sok a minimálbéren foglalkoztatott és így a minimálbér emelése nagy terhet jelent, ott valamiféle kompenzációt kap a cég - emlékeztettet Dávid Ferenc.

Ha irreális lesz a követelés, nem lesz megállapodás

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke egyetértet azzal, hogy vannak olyan munkáltatók, akik valóban képtelenek a bruttó bérek emelésére, hiszen ez munkahelyek megszűnését eredményezné. Általánosságban azonban kijelentette: ha nem sikerül előrelépést elérni, akkor készek demonstrálni.

A munkáltatói szervezet főtitkára ugyanakkor úgy vélekedett: csak akkor lesz bérmegállapodás, ha mindhárom oldal figyelembe veszi a másik érdekeit is, és nem áll elő irreális követelésekkel.

Dávid Ferenc hozzátette: az elmúlt 18 évben csupán egyszer fordult elő, hogy nem volt elfogadott bérajánlás.