eur:
392.26
usd:
366.76
bux:
67039.3
2024. április 26. péntek Ervin

Kísért a múlt - a Gyurcsány-csomag és az ötvenes évek

"Intézkedéseket kezdtek kidolgozni az életszínvonal újabb csökkentésére, vagy ahogy mondták, a gazdasági egyensúly helyreállítására, (...) melynek legfőbb feltétele (...) az alapjaiban felesleges létszámú államapparátus csökkentése. Megszületett a racionalizálás gondolata." Mindez nem a múlt héten történt: az 1956 nyarán történtekről ír így Aczél Tamás és Méray Tibor három évvel később született könyve.

Magyarország súlyos és megoldatlan gazdasági problémákkal küzdött 1956 nyarán. Elsősorban a mind veszedelmesebbé váló nemzetközi eladósodással - írja Aczél Tamás és Méray Tibor Tisztító vihar című, az 1956-os forradalomról szóló könyvében.

"A felbillenő export-import mérleg következtében súlyos valutahiány lépett fel; a hitelezők pedig egyre határozottabban követelték a számlák kiegyenlítését. (...) Előálltak követeléseikkel a nyugati hitelezők is" - áll a könyvben.

Félig kész földalatti vasút

Az 1959-ben írt műben tovább részletezik a három évvel korábbi helyzetet. "Az országban ott álltak a félig vagy negyedrészt elkészült építkezések; az erőltetett ütemű nagyberuházások maradványai. Budapest házai alatt roskadoztak, beomlottak a félig kész földalatti vasút alagútjai (csak karbantartásuk milliókba került), a vidéken meztelenül meredeztek a betonoszlopok (...)".

Az ország akkori vezetői (megkerülve a Szovjetunióban nyaraló miniszterelnököt, Nagy Imrét), megtalálták a megoldást a problémákra. Erről így ír a könyv: "Gerő Ernő és társai agyában megszületett az új - de valójában milyen régi! - elmélet, amely szerint a baj alapoka az életszínvonal hirtelen emelkedése. A következtetés világos volt és egyszerű: ha a bajokon segíteni akarunk, véget kell vetnünk a további életszínvonal-emelkedésnek, sőt a jelenlegiből is le kell faragnunk annyit, amennyi az egyensúly helyreállításához szükséges."

"A gazdasági egyensúly helyreállítása"

A lefaragásokat a párt vezetői a következőképpen képzelték el - emlékeznek a Tisztító vihar szerzői: "Intézkedéseket kezdtek kidolgozni az életszínvonal újabb csökkentésére, vagy ahogy mondták, 'a gazdasági egyensúly helyreállítására'. Az egyensúlyba hozatal egyik legfőbb feltétele - így jelölték meg - a hatalmassá duzzadt, alapjaiban felesleges létszámú államapparátus csökkentése. Megszületett a racionalizálás gondolata."

Aczél Tamás és Méray Tibor ezt követően arról ír, hogy az államapparátus 40 százaléka végzett csupán termelőmunkát, a többiek a bürokráciát növelték. A leépítés így kézenfekvő gondolat volt.

"...Gerőék azonban 'csak' azt felejtették el megmondani, hogy ezt a mérhetetlen apparátust ők maguk fejlesztették ki, növelték nagyra...(...) A racionalizálás már réges-rég folyt, ezreket és ezreket szórtak ki az állásukból, mindenki erről beszélt - csak a sajtó, a rádió hallgatott róla, azt a régi elvet követve, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. Az országban fellobbant az elkeseredés és a félelem újabb lángja" - írja a könyv az 1956-os forradalmat megelőző időszakról.

Megerősödött a pártapparátus

A szerzők szerint az egyetlen réteg, amely visszakapta régi erejét a pártapparátus volt, hiszen döntő szavuk volt abban, hogy ki maradhat meg az állásában. "A dolog számukra annál is reményteljesebb volt, mert úgy látszott, a mérleg visszabillen régi helyére, az egyensúly helyreáll, egy gazda van az országban és kilencmillió alkalmazott". (Aczél Tamás-Méray Tibor: Tisztító vihar Kiadó: Noran; 2006)

{{keretes_cim}}

Gyurcsány Ferenc felszólította az Országos Érdekegyeztető Tanács résztvevőit, jelezzék, ha nem értenek egyet azzal, hogy helyre kell állítani a költségvetés egyensúlyát és meg kell felelni az euró belépési feltételeinek.

A miniszterelnök meg nem nevezett európai példákra hivatkozva azt mondta, ott maradhatott tartós a költségvetési egyensúly, ahol először növelték a bevételeket és ezzel párhuzamosan szerkezeti átalakítást hajtottak végre.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy szerinte 1-1,5 év alatt elérhető az egyensúly, tehát nem kellenek majd további megszorító intézkedések. Azaz nem kell a benyújtandó törvényekben az intézkedések átmeneti jellegét külön hangsúlyozni.

A miniszterelnök emellett több kompromisszumkészséget sürgetett a felektől. Arról beszélt, hogy ha csak a saját érdekeiket nézik, és nem hajlandók úgymond "egészben" gondolkodni, akkor nem sikerül elmozdítani az országot a holtpontról. (inforadio.hu)


Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×