- Hármat szeretnék kiemelni. Megváltozott a névjegyzék vezetésének sok szabálya, bevezetjük a külképviseleten történő szavazást az országgyűlési választáson, és változtak a jogorvoslati fórumok is, újabb garanciák épültek be a törvénybe.
A választópolgárok a szavazást megelőző 58. napon, jelesül február 6-a és 10-e között megkapják az értesítést, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Az első forduló előtt lezárjuk ezt a listát, megpróbáljuk kizárni a „szavazatutaztatás” lehetőségét. Ha valaki a két forduló között változtat lakóhelyet, azt nem veszi figyelembe a rendszer, a második fordulóban is ugyanott kell szavaznia, ahol az elsőben leadta a voksát.

- A külképviseleti szavazás szabályairól mit kell tudni?

- A magyar választók, ha a választás napján külföldön tartózkodnak, kérhetik a névjegyzékbe vételüket külképviseleti szavazás céljából. Ilyenkor a magyarországi névjegyzékből törlik őket, és megjelölik azt a nagykövetséget vagy főkonzulátust, ahol a szavazatát leadhatja a választó. Legkésőbb március 17-ig meg kell jelölni azt a határidőt, amíg jelentkezni lehet a külképviseleti szavazásra.

- Az eredmény-megállapítás szabályaiban is van változás.

- A szavazatszámláló bizottságoknak eddig bizonyos esetekben többször kellett megszámolniuk a szavazatokat. Akkor, hogyha az első és a második helyezett közötti különbség nagyon kicsi volt, vagy a visszautasítottak jegyzékén egészen sok állampolgár szerepelt, de nem volt kötelező minden esetben.
Most annyi a különbség a korábbi választásokhoz képest, hogy a törvény szerint minden feltétel vizsgálata nélkül kötelező kétszer újraszámolni a voksokat. Addig kell ezt a kötelező kétszeri újraszámlálást elvégezni, amíg kétszer azonos eredményt nem kapnak a bizottság tagjai. A választási eredményt a választási bizottság jogorvoslati eljárás keretében bizonyos esetekben köteles újraszámolni. Tehát az egyéni választókerület eredményét a területi választási bizottság, a területit az Országos Választási Bizottság, sőt, ezt követően még a bírósági jogorvoslati fórumon is további lehetőség van további újraszámlálásra. A jogszabály világosan kimondja: ha feltételezhető, hogy az újraszámlálással megváltozik az eredmény, akkor kötelesek újraszámolni a szavazatokat.

- Van valamilyen határideje annak, hogy meddig lehet kérni a lezárt szavazókerületben a szavazatok újraszámlálását?

- Az első és a második forduló után is egy-egy nap áll rendelkezésre, hogy kérelmezzék az eredmény újbóli megállapítását.

- Milyen jogorvoslati szabályok változtak még?

- A jogorvoslati kérelmeknél megváltozott az állampolgár értesítési kötelezettsége. Eddig az állampolgár beadta a kérelmét, aztán mire postán megkapta a választ, addigra elmúlt a jogorvoslati határidő. Most a polgárt együttműködés köteleztük, kérve, hogy adjon telefaxot, e-mailt, olyan címet, ahova soron kívül a határozat meghozatala pillanatában eljuttathatjuk a jogorvoslatot. Tehát a jogorvoslathoz való jog garanciája került be a törvénybe. A jogorvoslati szintek viszont nem változtak, de az elbírálás garanciái nőttek, és az a határidő is törvényben rögzített, hogy minden jogorvoslati kérelmet három napon belül el kell bírálni.

- A választókerületekbe delegált pártembereknek meddig kell jelentkezniük?

- Az egyik legfontosabb testület a szavazatszámláló bizottság. Ennek három tagját és a két póttagot a települési önkormányzatok választják meg. Ez a szavazás előtti 20. napig meg fog történni, és a szavazás előtti 9. napig a jelöltet állító szervezetek, illetve a független jelöltek minden szavazókörbe delegálhatnak egy-egy tagot.

- Tóth Zoltán választási szakértő beszélt arról, hogy van egy hibalehetőség a választási törvényben, s akár egy hetet is csúszhat a szavazatok megállapítása a külföldről beérkező szavazatok utaztatása miatt.

- Az első forduló szavazatait egyszerre számoljuk össze, érkezzen itthonról, vagy külföldről, így az április 9-ei forduló eredményét vasárnap este meg tudjuk állapítani. Még aznap este az interneten hárompercenkénti frissítéssel követhető lesz a szavazás állása, és hozzáférhetővé tesszük a szavazóköri jegyzőkönyveket is. A második fordulóban egyszerre van a szavazás Magyarországon és külföldön, így az időeltolódás miatt nem történhet meg egyszerre a szavazatszámlálás. Magyarországon mind a 176 egyéni választókerületben egyetlenegy szavazókört feltartunk a munkában, ebben nem állapítunk meg eredményt. Vagyis minden választókerületben egy szavazókör híján 99%-os eredményt tudunk majd mondani.

- Ezt az eredményt közzéteszik?

- Természetesen. Ugyanúgy követheti mindenki az interneten hárompercenkénti frissítéssel, és este nyilvánosságra hozzuk az eredményt. Csak azt fogjuk tudni, hogy az adott választókerületben, az ottani bizottság által kijelölt mondjuk 21-es számú szavazókörben leadta a szavazatát 293 ember, várunk külföldről 40 szavazatot, és nem tudjuk, hogy ennek a 333 szavazatnak mi a tartalma. Ezeket a bizottság pontosan hat napon keresztül lázasan őrzi, óvja, és a hatodik napon a külföldről megérkezett szavazatokat biztonságosan, különféle hosszú eljárás után átadja a szavazatszámláló bizottságnak, amely együtt állapítja meg a külföldi és a hazai szavazatokkal az egy darab utolsó, hiányzó szavazóköri eredményt.

- Mindenki azt fogja találgatni, hogy a külföldről beérkező szavazatok megváltoztathatják-e az eredményt. Van erre elméleti esély?

- Igen, hisz pontosan látható lesz, hogy az adott választókerület első és ezüstérmes helyezettje között hány szavazat a különbség. Ha itt például mondjuk csak 30 szavazatnyi a különbség, akkor döntőek lehetnek a külföldről érkező szavazatok is.