Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
328.15
bux:
141827.41
2026. október 7. szerda Amália
Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke a párt Megújuló Magyarország című programját bemutató budapesti sajtótájékoztatón 2014. március 11-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Tiltakoznak az ellenzék ismert támogatói Róna Péter államfői jelölése ellen

Király Júlia levelet is írt Márki-Zay Péternek és az ellenzéki pártoknak, de elítélő véleményének adott hangot Gábor György, Vásárhelyi Mária és Lattmann Tamás is.

Király Julia, az MNB volt alelnöke, aki már tavaly ősszel, az előválasztási kampányban csatlakozott Márki-Zay Péter stábjához, a miniszterelnök-jelöltnek és az ellenzéki pártok gazdaságpolitikai szakpolitikusainak írott levelében jelentette be múlt hétfőn, hogy a továbbiakban nem vállal nyilvános szereplést az ellenzék kampányában – értesült az atv.hu.

A Jobbikon kívül minden ellenzéki párt által támogatott Iványi Gábor jelöléséről beszélt először nyilvánosan Márki-Zay Péter, ám végül a Jobbik megvétózta a metodista lelkész kiválasztását, és Róna Péter lett az ellenzéki pártok közös köztársaságielnök-jelöltje. Ez nagyon nem tetszett Király Júliának, ezért bejelentette, hogy a továbbiakban a nyilvánosság előtt nem képviseli az egyesült ellenzéket, mert egy esetleges, Rónára vonatkozó kérdésre nem tudna mást válaszolni, mint hogy

az ellenzéki államfőjelölt egy „huncut pici gazember”.

Király Júlia a döntését indokló levelében rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg Róna Péter egyetemi és vállalkozói pályafutásával kapcsolatban, majd emlékeztette az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, hogy Róna Király Júliát személyében számtalan alkalommal nyíltan megtámadta, a devizahitelezés elterjesztéséért felelős „hét főbűnös” egyikének nevezve őt. Emiatt minden nyilvános szerepléséről lemond, és a háttérbe húzódva „próbál szurkolni” azért, „hogy megbukjon ez a rendszer”.

Király Júlia döntését véglegesnek, de nem nyilvánosnak nevezte. „Egyszerűen mostantól nem fogok ráérni” – tette hozzá, de jelezte, ha Róna Péter valamilyen okból mégsem vállalja a jelöltséget, „visszalépése máris felejthető”.

A volt MNB-alelnök nem az egyetlen, aki támadta Róna Péter szerepvállalását. Elsőként Simor András, a jegyban korábbi elnöke szólalt meg, és felemlítette a jelölt egykori tevékenységét a NABI igazgatósági elnökeként, majd azt írta: „Egyébként, ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla. Véleményem szerint teljesen erkölcstelen figura” –, és hozzátette: „El sem tudom képzelni, mit jelent ez a hír az ellenzéki összefogás egészére nézve.”

Hozzászólásban reagálva Békesi László korábbi pénzügyminiszter azt írta: "Róna ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura."

Vásárhelyi Mária is a Facebook-oldalán kelt ki Róna Péter államfőjelöltsége ellen. „Szeretném tudni, mely pártok támogatták Róna Pétert Iványival szemben – írta a szociológus a közösségi portálon. – Csak hogy a jövőben még véletlenül se szavazzak rájuk.”

Gábor György filozófus is a Facebook-oldalán tiltakozott Róna Péter jelölése ellen. Kifejtette, hogy „továbbra is végtelenül fegyelmezett igyekszem lenni, még akkor is, ha rettentően viszket a klaviatúrám”. Elmondta, hogy szerinte azok, akik Iványi Gáborra nemet mondanak, azoknak "valójában nincs is szükségük egy jobb, tisztességesebb és emberibb országra”.

„És ez nem balsors, akit régen tép, ez nem a múltat és jövendőt megbűnhődő nép, ez a legalább százötven éve harsogó züllés, cinizmus, ostobaság és önzés mindent és mindenkit túlordító hangja” – tette hozzá.

A közösségi oldalán nyilvánított véleményt Lattmann Tamás nemzetközi jogász: "Róna Péter lesz az ellenzék közös köztársasági elnök-jelöltje, pl. Iványi Gábor helyett... Az eddigi összes, az ún. ellenzék miatti szekunder szégyenérzetem immáron primér."

Kovács Zoltán főszerkesztő pedig az Élet és Irodalomban azt írta: "Az ellenzéki oldalon a jelek szerint ismét divatba jött politikai kupeckedést, amiről pedig ősszel az előválasztások idején azt hihettük, hogy legalább a hat párt szerencsésen maga mögött hagyta. De nem, a jelek szerint megint ez a szörnyűséges pártpolitikai kamarillázás megy, ami nagyon úgy néz ki, Magyarországon olyan, mint a pikkelysömör. Nem múlik el szinte soha. Akut szakaszban a tünetek fellángolnak, nyugvó szakaszban akár teljesen vissza is húzódnak, de tény: örökre megmaradnak. Most megint belobbant."

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×