eur:
409.72
usd:
388.82
bux:
79357.65
2024. november 21. csütörtök Olivér
Szabotázsakció egy orosz vasúti szerelvény ellen. Forrás: X / Radio Free Ukraine
Nyitókép: Forrás: X / Radio Free Ukraine

The New York Times: a CIA 12 titkos kémbázist épített ki Ukrajnában

Titkos kémbázisokat hoztak létre Ukrajnában az orosz határ közelében az amerikai CIA segítségével – ez derült ki egy amerikai lapban megjelent tényfeltáró projektből. Az anyag szerint ezeket a létesítményeket jóval a háború kezdete előtt kezdték el építeni.

Ha nem egy nyugati médium – a The New York Times – hozta volna le, akkor az egész a Kreml-propaganda termékének tűnne. A lap szerint az ukrán erők az amerikai szolgálat, a CIA segítségével 12 „titkos kémbázist” hoztak létre az orosz határ közelében, és ezek a kijevi kormány katonai erejének „ideggócai”.

„A sűrű erdő rejtette ukrán katonai bázis leromboltnak és elhagyatottnak tűnik, az orosz rakétatámadások áldozatának. De ez az, ami a felszín fölött van” – kezdődik a cikk.

A föld alatt egy bunker van, ahol ukrán katonák orosz műholdakat követnek és lehallgatják az orosz parancsnokok beszélgetéseit. Az egyik képernyőn az Ukrajna központi részéről az oroszországi Rosztov városa felé tartó drón útvonalát egy piros vonal jelzi.

Már jóval a háború előtt kezdődött

A The New York Times szerint a bunkerek nyolc éven át épültek – azaz a Krím elcsatolása és a Donbasz oroszajkú területeinek fellázadása vagy fellázítása utáni első két évben indulhatott a projekt. Eddig nemcsak a létezésük volt titkos, hanem egy másik dolog is: szinte teljesen az amerikai CIA pénzéből épültek és részben az ügynökség szerelte fel őket. „110 százalékban” – ezt már Szerhij Dvoreckij tábornok, „egy vezető hírszerzési tiszt” mondta az egyik bázison adott interjúban.

Mint a The New York Times megjegyzi, a CIA és más amerikai kémügynökségek együttműködése az ukránokkal az, ami képessé teszi az ukránok önvédelmét. Az amerikai ügynökségek adatokat szolgáltatnak az ukránok célzott rakétacsapásaihoz, nyomon követik az orosz csapatmozgásokat és segítenek a kémhálózatok fenntartásában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és az ukrán vezetést bíráló, Nyugaton is megtalálható szkeptikusok már korábban is hangoztatták, hogy a CIA-nek köze volt a Majdan-forradalomhoz, amit a Moszkva-barátsággal vádolt Viktor Janukovics ukrán elnök elüldözése, a Krím Oroszország általi elcsatolása, az odesszai véres összecsapások és a Donbaszban indult szeparatista felkelés – gyakorlatilag a háború első fejezete – követett.

Putyin legutóbb, a Tucker Carlsonnak adott interjúban is a CIA-t emlegette.

Az ukránok „udvaroltak” a CIA-nak, amelynek értékesekké váltak

Az orosz propaganda azonban inkább az amerikaiak állítólagos biológiai laborjaival és „a szlávok DNS-ét támadó kórokozókkal” ijesztgetett.

Most egy amerikai lap írta meg, hogy amerikai pénzből finanszíroztak az oroszok ellen irányuló, ha nem is biolaborokat, de harci tevékenységet segítő kémállomásokat. Az újság állítása szerint az amerikaiak kezdetben bizalmatlanok voltak, de ukrán hírszerzési illetékesek valósággal „udvaroltak nekik”, azzal, hogy információkat kezdtek átadni nekik, például az északi orosz flottáról.

A CIA 2016-ban kezdte el kiképezni emellett a 2245-ös egység nevű ukrán elitkommandót, amely elfogott orosz drónok rendszereit dekódolta.

Az egység tagja volt Kirilo Budanov, aki napjainkban tábornoki rangban vezeti az ukrán katonai hírszerzést. Emellett az ügynökség orosz és európai területen és még Kubában is működő ukrán kémeket képzett ki. Az amerikai személyzet még a 2022-es orosz invázió kezdete után is az ukrán bázisokon maradt.

„Nélkülük nem tudtunk volna ellenállni, vagy megverni az oroszokat”

– mondta Ivan Bakanov, az SZBU ukrán biztonsági szolgálat volt vezetője.

És hogy mindezt hogyan derítette ki a The New York Times? A lap azt állítja, hogy több mint 200 interjút készített jelenlegi és volt ukrán, amerikai és európai illetékesekkel.

A CIA-támogatást azonban befolyásolhatja, ha a Kongresszus leállítja Ukrajna segélyezését. Ezért William Burns, az ügynökség igazgatója a múlt hét csütörtökön titkos látogatást tett – immár tizedik alkalommal – Kijevben, hogy megnyugtassa az ukrán vezetést.

Hogyan kezdődött?

A The New York Times szerint egy 2014. február 24-i telefonhívással. A Majdan téren folyó véres szembenállás Viktor Janukovics elnök elüldözésében és kémfőnökei Oroszországba menekülésében csúcsosodott ki. Kijevben a hatalmat „egy törékeny, Nyugat-barát kormány vette át”.

Ukrajna új kémfőnöke, Valentyin Nalivajcsenko elégetett dokumentumokat és letörölt merevlemezeket talált a központban. Azonnal felhívta az amerikai nagykövetséget, a CIA és a briteknél az MI6 képviselőjét, és magához rendelve őket, együttműködést ajánlott, cserébe azért, hogy újraépítsék az ügynökségét.

Az oroszok közben elcsatolták a Krímet és „szeparatista lázadásokat” szítottak Kelet-Ukrajnában, amelyek háborúvá terebélyesedtek.

Ezek után érkezett Kijevbe John Brennan, a CIA akkori főnöke, aki azt mondta Nalivajcsenkónak, hogy érdekli az együttműködés, de csak a neki tetsző ütemben. A bizalmatlanság oka: Ukrajna korábban ingázott a Nyugat és Oroszország között, és „a CIA egyszer már megégette magát”.

Így az amerikaiak most csak akkor akartak segíteni, ha cserébe nekik hasznos információt kapnak. Másik feltételük az volt, hogy az SZBU-t „tisztítsák meg az orosz kémektől”.

Óvatos Obama, frusztrált ukránok

Otthon az Obama-kormányzat viszont „nem akarta dühíteni az oroszokat”, titkos szabályzatot hozott létre – ami „felháborította az ukránokat és egyeseket a CIA-n belül is”.

Nalivajcsenko közben létrehozott egy ukrán kommandós egységet, amelyet „az ellenséges vonalak mögé dobtak be”, hogy olyan információkat szerezzen, amelyekhez a CIA és az MI6 nem tudott hozzáférni.

Ez lett az Ötödik Igazgatóság, amely olyan ukránokból állt, akik már „a Szovjetunió felbomlása után születtek és akiknek nem volt közük Oroszországhoz”.

(Mindez arra utalhat, hogy az orosz ajkú és ezért gyanús kelet-ukránok előtt zárva lehetett az ajtó.)

A The New York Times-nak nyilatkozók állítása szerint az Ötödik Igazgatóság a maláj légitársaság 17-es járatának lelövése után gyorsan olyan információkkal állt elő, amelyek a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai lázadók felelősségére utaltak. Ez nagy benyomást keltett a CIA-n belül, amely ezek után meglépte az első konkrét dolgot, amivel támogatást nyújtott: „levédett kommunikációs eszközöket adott át és különleges képzési programokat indított az Ötödik igazgatóság és két másik ukrán elitegység számára”.

„Halat ugyan nem adhattunk nekik, de megtanítottuk őket halászni” – mondta a lapnak egy amerikai illetékes.

A The New York Times cikke még kitér arra:

  • hogyan szerveztek be az ukránok oroszokat, aki számára a nyugatiakkal való együttműködés árulásnak, de az ukránokkal való kapcsolat csak „sörözésnek” tűnt
  • hogyan képeztek ki „két európai városban” ukrán ügynököket, az Aranyhal-hadművelet részeként
  • azok hogyan tartanak fent Oroszországban működő kémhálózatokat
  • hogyan nem akartak az amerikaiak a kezdetben olyan ukrán akciókhoz asszisztálni, amelyek „halálhoz vezethettek”
  • hogyan próbáltak felrobbantani, még a háború előtt, a Krímben orosz helikoptereket Budanov vezetésével ukrán kommandósok, úgy, hogy erről nem szóltak a CIA-nek...
  • ... aminek nyomán az Obama-kormányzat le akarta állítani a CIA-t
  • hogyan ölte meg az Ötödik Igazgatóság a szeparatista katonai parancsnokot, Arszen Pavlovot (fedőneve Motorola) és egy másik parancsnokot, Mihail Tolsztihet
  • hogyan csinálta az ellenkezőjét Donald Trump idején a kormányzata annak, amit az elnök mondott
  • hogyan maradt az orosz invázió kezdete után Nyugat-Ukrajnában a CIA-ügynökök egy csoportja, akiknek a kezét már nem kötötték meg a háború előtti korlátozások
  • hogyan küldtek be további ügynököket az után, hogy az oroszok nem tudták bevenni Kijevet

Felmerül a kérdés, miért engedte be vagy hívta meg a The New York Timest a CIA a bázisokra és miért nem akadályozta tényfeltáró munkáját. Kommentátorok – általában az amerikai jobboldalon – úgy vélik: a cél, hogy nyomást gyakoroljanak a republikánusokra, hogy szavazzák meg Ukrajna támogatását – mert „Ukrajna az Egyesült Államok egyik legfontosabb hírszerzési szövetségese Oroszországgal szemben”, azaz Ukrajna támogatása Amerika érdeke.

Ex-CIA illetékes figyelmeztetése: Putyinnak kezd igaza lenni

Közben Steve Hall, a CIA orosz műveletekkel foglalkozó volt vezetője szerint Vlagyimir Putyin kezd meggyőződni arról, igaza volt, amikor úgy gondolta, hogy Amerika „meginog” és leáll Ukrajna segélyezésével. A volt illetékes erről a CNN-nek beszélt. Hall szerint Putyin belső köreiben korábban voltak kétkedők és ő azt mondta nekik,

„figyeljetek, ha elég sokáig kitartunk, a Nyugat és Amerika elveszíti a fókuszt. Meginognak. Leállnak Ukrajna segélyezésével. Legyetek türelmesek!”.

Két évvel később azt lehet mondani, hogy a türelem meghozza a gyümölcsét. „Most megint a Nyugattól függnek a dolgok, meg kell mutatnia, hogy nincs igaza” – fejtegette a volt CIA-illetékes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.

Orbán Viktor: meg kell barátkoznunk olyan fogalmakkal, mint a gazdasági semlegesség és a nemzeti önérdek

Sikerült növelni nemzetközi szinten az ország mozgásterét, és komoly előnyökkel járhat Magyarország számára az amerikai elnökválasztás eredménye - egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén csütörtökön Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Korrigált a forint

Korrigált a forint

Rosszul indult a forint napja csütörtökön is, ami azzal függ össze, hogy a dollár erősödik az euróval szemben, ami inkább az euró szenvedésére vezethető vissza az orosz-ukrán háború éppen zajló eszkalációja miatt. A hazai fizetőeszköz ennek nyomán 1,5 hetes mélypontjára esett az euró ellenében. A forint nincs egyedül, a lengyel zlotyt is bántják a befektetők. Délelőttre a dollárral szemben új lokális mélypontra került az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×