Az európai autógyártóknak még inkább le kell nyomniuk az elektromos autók előállítási költségeit, hogy versenyben maradjanak a jóval olcsóbban termelő kínai gyárakkal – ez derült ki az idei Müncheni autószalonon.
Európa és a földrajzilag hozzá tartozó Nagy-Britannia hatalmas klímavállalásaival az elektromos autógyártás felé terelte a hazai autóipart. Csakhogy, a dízeles-benzines kocsikat sújtó különböző büntetőintézkedések ellenére a fogyasztók nem úgy kapkodják a 0-emissziós elektromos autókat (EV), mint számítottak rá.
Az egyik ok a magas ár és ezen a téren a kínai gyártók kesztyűt dobtak Európának, büszkén mutogatva fogyasztóbarát és olcsóbb modelljeiket az idei Müncheni autószalonon.
"Fel kell zárkóznunk a költségek terén, a kínaiak egy generációval korábban kezdték el az elektromos autók gyártását" - mondta Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója a Reutersnek.
Hozzátette: cége azzal próbál árparitást elérni a kínaiakkal, hogy a jövőre piacra kerülő, és elektromos kocsiként felélesztett ikonikus Renault 5-ös szupermini 25-30 százalékkal olcsóbb lesz, mint az elektromos Scénic és Mégane modellek.
A kínai EV-gyártók, köztük a BYD, a Nio és a Xpeng az európai EV-piacot célozták meg, ahol eladásaik közel 55 százalékkal, mintegy 820 000 járműre emelkedtek az év első hét hónapjában. Mindez az összes eladott kocsi mintegy 13 százalékát teszi ki – írta a Reuters.
Az Inovev autóipari tanácsadó cég szerint az idén Európában eladott új elektromos kocsik 8 százalékát adták a kínai márkák. Tavaly az arány még 6, tavalyelőtt 4 százalék volt.
A Jato Dynamics kutatói szerint 2022 első felében Kínában az átlagos elektromos kocsi kevesebb mint 32 000 euróba került, szemben az európai 56 000 eurós átlagárral.
"Az alapautók piaci szegmense vagy eltűnik, vagy nem fogják megcsinálni az európai gyártók" - mondta Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója. A németek válasza: a Mercedes-Benz a CLA kompakt osztályát, a BMW pedig az úgynevezett Neue Klasse-t mutatja be, mindkettő a nagyobb hatótávolságot és hatékonyságot célozza meg, miközben a gyártási költségeket a felére csökkenti.
A Volkswagen vezérigazgatója, Oliver Blume közben újságíróknak elmondta, hogy a kínai partnerkapcsolatok útján felére akarja csökkenteni az akkumulátor-költségeket. A Reuters által idézett Ferdinand Dudenhoeffer autóipari elemző szerint
a kínaiak "világbajnokok" az akkumulátor-gyártásában, amelyek az ilyen kocsik költségének 40 százalékát is kitehetik.
A Németországban letelepedő kínai akkumulátorgyártók hozzájárulnak az elektromos kocsik költségeinek csökkentéséhez és a német politikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy "ne űzzék ki őket az országból ostoba stratégiákkal" – idézte szavait a Reuters.
A munkanélküliség Magyarországon négy százalékos, de ennek csak egy kis része irányítható vissza a munkaerőpiacra, ezért fontos a vendégmunka szerepe – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban. A FruitVeB elnöke, Apáti Ferenc szerint a vendégmunkások stopja éppen azokat a szegmenseket érintheti a leghátrányosabban, amelyek magasabb hozzáadott értékeket állítanak elő.
A miniszterelnök a hétfői ülésen napirend előtt idézett egy mondatot egy 2024-es kormányzati jegyzőkönyvből: „A migrációs feszültséget 2026-ra szükséges kiélezni” – az Orbán-kormány élezni akarta a helyzetet, nem megoldani, mondta Magyar Péter.
Magyar Péter miniszterelnök hétvégén dokumentumokkal igazolta, hogy az előző kabinet 2024 nyarán egy 500 fős migránstábor kialakítását készítette elő Vitnyéd-Csermajorban, amelyre mintegy egymilliárd forintot költöttek. A hétvégén kiderült: a kormány felülvizsgálja az idei költségvetést, a pedagógusok bérkorrekciójáról társadalmi egyeztetést indított, és új vezetőket nevezett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. Hétfőn délelőtt Magyar Péter közölte, ma megszavazza az Országgyűlés, hogy maximum nyolc évig lehet valaki magyar miniszterelnök.
22 °C
