Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
A Facebook amerikai internetes közösségi portál anyavállalatának, a Metának az emblémája előtt fényképezkedik egy nő a cég székháza előtt, a kaliforniai Menlo Parkban 2022. november 9-én. A Meta Platforms Inc. elbocsátja több mint 11 ezer alkalmazottját, a dolgozók mintegy 13 százalékát az egyik legnagyobb 2022-es amerikai létszámcsökkentés keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/John G. Mabanglo

Eltűnhetnek a hírek a Facebookról egy parlamenti döntés nyomán

Beszüntetheti a hírek posztolását és megosztását a Facebook és az Instagram gazdája – Kanadában. Mindez arra a törvényre válasz, amely meg akarja fékezni, hogy a tech cégek hirdetői pénzt szívjanak el a hírmédiától. Szvetnik Endre összefoglalója.

Kanada összeakasztotta a bajuszt a Metával: Mark Zuckerberg cégének nem tetszik, hogy az ottawai parlament csütörtökön olyan törvényt fogadott el, ami szerint a Facebook és az Instagram gazdájának – és más techóriásoknak – fizetniük kell a hírmédiának, ha fel akarják használni a tartalmaikat.

Az eredmény? A Meta Kanadában megszüntetheti a híranyagok elérését a platformokon keresztül. A törvény a különböző helyi szabályozások miatt várhatóan csak fél év múlva lép életbe.

Arra, hogy ez meddig tarthat, a 2021-es ausztráliai események nyújthatnak útmutatást.

Akkor a távoli ország parlamentje hasonló törvényt fogadott el. Viszont Mark Zuckerberg egy hét alatt helyreállította a hírekhez való hozzáférést, miután a képviselők engedményeket tettek – emlékeztet a Reuters.

A Meta érvelése az, hogy

„nem fair elvárni, hogy fizessen a hírmédiának olyan tartalmakért, amiket posztolnak, különösen azért, mert a Meta forgalmat generál az oldalaikon".

Miért kéne a Metának fizetni a hírmédiának?

A Google „betarthatatlannak” nevezte a törvényt. De miért érzi fontosnak a kanadai parlament, hogy pénzt tereljen a média felé a Metától? A szövetségi kormány érvelése az, hogy növelni akarja a fair versenyt a kanadai digitális hírpiacon, hogy a küszködő hírmédiumok kompenzációt kapjanak a közösségi platformokon megosztott hírekért és linkekért.

A tech platformok ugyanis dominálnak az online hirdetési piacon és ez veszteségeket generált a hírmédiának.

Egy elemzés szerint a kanadai média összesen 250 millió dollárra számíthatna, ha a közösségi médiacégek a törvény alapján elkezdenének jutalékot fizetni. Egyes szkeptikusok szerint a dolog valójában szemfényvesztés és a törvény arra jó, hogy Meta "összejátszhasson a nagy médiával".

A kanadaiakkal szembeni Meta-fenyegetőzéshez adalék, hogy az ausztrál törvény életbe lépése óta a cég és az Alphabet – a Google gazdája – együtt 134 millió dollárt fizetett ausztrál médiumoknak – derült ki a helyi versenyhivatal jelentéséből.

„A valódi újságírásra, amit valódi újságírók űznek, továbbra is igény van Kanadában. Ez fontos a demokráciánk szempontjából, de ez valódi pénzbe kerül” – mondta Paul Deegan, az egyik kanadai médiaágazati érdekképviselet vezetője, ama tábor érveit felsorolva, hogy miért kell támogatni a médiát.

A felhasználók egy része már most kísérleti nyúl

A hírblokkolásra a Google az idén csendben tett egy kísérletet: kiszűrte keresési eredményeiből a híreket a kanadai felhasználók egy kis csoportja esetében. A Meta júniusban indított egy ilyen tesztet.

Bírálók megjegyezték: akkor most olyan helyzet is előállhat, hogy ha valami súlyos dolog történik az ember lakóhelye környékén, akkor az arról szóló médiahírt a közösségi média felhasználó nem tudja megosztani a hálózatában és így nem tudja informálni az ismerőseit.

Zuckerbergék és többi közösségi médium nyaka körül a közben más országokban is szorul a hurok. Kaliforniában, a Szilikonvölgy és a Meta otthonában a helyi törvényhozásban mozgolódnak a képviselők és akarnak megalkotni hasonló törvényt. Ez a helyzet az amerikai szövetségi Kongresszusban is – ami azért számít, mert a Meta bevételei 40 százalékát a hazai piacon söpri be.

Ausztrália és Kanada további két, kiemelt fontosságú térség a cég számára. Ezért, ha Kanada nem hátrál meg, akkor nem nehéz elképzelni, hogy hasonló történhet a Metával az Egyesült Államokban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×