Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Személygépkocsi visszafordul Magyarország felé a Somoskőújfalui és Sátorosbánya közötti határátkelőhelyen 2020. március 13-án. A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében a szlovák kormány reggel 7 órától a közúti határátkelőin - a lengyel határszakaszt kivéve - visszaállítja a határellenőrzést. Csak azokat engedik be Szlovákiába, akik szlovák állampolgárok, és akiknek az országban tartózkodási engedélyük van. Minden külföldről érkezőnek 14 napos karanténba kell vonulnia.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Migránspánik Szlovákiában: visszaállítanák a magyar határ ellenőrzését

Az ellenőrzések bevezetése a magyar határon nem fogja elérni a kívánt hatást – figyelmeztetett Roman Mikulec szlovák belügyminiszter az illegális migráció miatt. A tárcavezető úgy véli, hogy a hangsúlyt a schengeni külső határ védelmére kell helyezni.

Roman Mikulec szlovák belügyminiszter szerint be lehet vezetni a Magyarországgal közös határokon történő ellenőrzést, ez azonban jelentős mértékben nehezítené a szlovák állampolgárok életét. A tárcavezető az ebből fakadó magas költségekre és az ország schengeni tagsága miatt hiányzó emberforrásra is felhívta a figyelmet.

Mikulec úgy véli, az uniós szabályok szerint a megnövekedett migráció sem lehet indok a határellenőrzés bevezetésére.

„Tévedés azt gondolni, hogy hermetikusan lezárhatjuk a határt, és senki sem teheti be a lábát, ez irreális, ezért a megoldás az egyes országok közreműködése, a külső határok védelmének biztosítása” – fűzte hozzá Mikulec. Példaként említette, hogy Szlovákia a nemzetközi szervezetekkel együttműködve biztosítja az ukrán határt.

A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a megnövekedett migráció miatt Szlovákia-szerte járőröket vezényeltek ki. Rendőrök járőröznek a szlovák–magyar határ közelében is, és a szerb–magyar határon is szolgálnak szlovákok.

Roman Mikulec elmondta, a tárca minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy lassítsa a menekültek áramlását, hogy más országokkal együttműködve megvédjék a külső határokat, és hogy az államok ne csak gondoskodjanak a menekültekről, hanem lehetőség szerint visszaszállítsák őket a származási országaikba. A belügyminiszter szerint az Európai Bizottságnak egy, a menekültek visszafogadásáról szóló tárgyalásra kellene bírnia Törökországot vagy Szerbiát.

A szlovák ellenzék úgy véli, a kormány nem kezeli megfelelően az illegális bevándorlók helyzetét, és attól is tart, hogy Ukrajna felől még nagyobb menekülthullám érheti el Szlovákiát, mint az első volt. Peter Pellegrini volt kormányfő, a Hlas párt elnöke felszólította a belügyminisztert és a kabinetet, tájékoztassanak arról, hogyan készül az ország a masszív migrációs hullámra. A korábbi miniszterelnök és Denisa Saková korábbi belügyminiszter szerint biztonsági és humanitárius szempontból is fel kell készülni a migrációs válságra. Saková kitért az illegális migráció kezelésére is, szerinte nem működik rendesen a schengeni határ védelme.

„Több hete nemzetközi szégyennek van kitéve az ország”

– mondta Pellegrini az osztrák és a cseh határon bevezetett ideiglenes ellenőrzésre utalva.

Zuzana Eliášová, a belügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Csehország által Szlovákiával szemben bevezetett határellenőrzés következményeként – annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy erre egyáltalán nem vagy csak utolsó lépésként kerül sor – olyan illegális migránsok koncentrálódnak mostanában Szlovákiában, akik egyébként nem tartózkodnának az országban. Hozzátette, hogy a migránsoknak nem áll szándékukban Szlovákiában maradni, és hogy a problémát európai szinten kell megoldani. A tárca állítása szerint a cél a schengeni külső határ védelme és ezáltal az illegális migránsok európai térségbe való beáramlásának megakadályozása. A minisztérium ezzel együtt kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy az illegális migránsokról gondoskodjanak ideiglenes szlovákiai tartózkodásuk alatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×