Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 9. szombat Gergely
Az olasz haditengerészet ITS Durand De La Penne rombolóhajója és a TCG Goksu, valamint a TCG Fatih elnevezésű török hadihajók tengeri hadgyakorlatot tartanak a Földközi-tenger keleti részében 2020. augusztus 26-án. Ezen a napon közös hadgyakorlat kezdődött Görögország, Ciprus, Franciaország és Olaszország részvételével a Földközi-tenger keleti medencéjében. Törökország augusztus 10-én jelent meg Oruc Reis nevű kutatóhajójával és az azt kísérő hadihajókkal a térségben, amelyre válaszul Görögország, illetve szövetségesei is megerősítették katonai jelenlétüket a területen.
Nyitókép: MTI/AP/Török védelmi minisztérium

Hadihajós választ adtak a görögök és a franciák az angolszász paktumra

Görögország és Franciaország több milliárd eurós szerződést kötött hadihajók eladásáról és egy új, „stratégiai partnerségről”, ami Athén szerint lépés lehet „az autonóm európai védelem felé”. A görögök ugyanakkor azért is fegyverkeznek, mert tartanak a szomszédos Törökországtól.

Hat-nyolc francia építésű hadihajót vásárol Görögország, amelynek ingatag a viszonya NATO-szomszédjával, a regionális hatalomként viselkedő Törökországgal. Az ügyletet Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő párizsi útján jelentették be, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel együtt az Elysée-palotában aláírták a megállapodást.

Az alku részeként a két ország „stratégiai védelmi partnerségre” lép. „Közös elképzelésünk van egy jövőbeli autonóm európai válaszképességről” – fogalmazott Micotakisz, ami magyarul annyit tesz, hogy a két vezető a NATO-n kívüli európai védelmi kapacitásokat szeretne kiépíteni.

Párizs számára kisebb elégtétel a görög üzlet. Előtte ugyanis megalázó pofont szenvedett el AUKUS ausztrál-brit-amerikai védelmi paktummal. Ennek részeként Ausztrália váratlanul felmondta a francia tengeralattjárók vásárlásáról szóló szerződést. Franciaország 65 milliárd dollárt veszített. Mindennek nyomán jobb- és baloldali francia ellenzéki vezetők elkezdték követelni, hogy az ország lépjen ki a NATO-ból.

A görög ügyleten közben Párizs mindössze 5 milliárdot keres, de némi elégtételt nyújthat neki, hogy az amerikai Lockheed Martin cégtől orozta el a lehetőséget.

Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a Görögországgal kötött szerződés megerősíti „az európai stratégiai autonómiáról szóló vízióját”. „Elköteleztük magunkat Európa függetlensége mellett... ez a közös európai küzdelmeink része, technológiai függetlenséget, európai védelmet és harckészültséget akarunk”.

Mint az Al-Dzsazíra megjegyezte,

mindkét vezető említette Közép-Afrikát, a Közel-Keletet, a Földközi-tenger vidékét és a Balkánt mint olyan európai érdekszférát, ahol európai katonai fellépés történhet.

Franciaország és Görögország az utóbbi néhány évben kezdett el közeledni, miközben megromlott a viszonyuk Törökországgal. A görögöknek annyira, hogy tavaly közel álltak a háborúhoz a NATO-szövetségessel. Az ok az volt, hogy a törökök felmérő hajókat küldtek olaj- és gázlelőhelyek után kutatva egy olyan tengerszakaszra, amely Athén szerint az ő fennhatósága alá esik.

A franciák hadihajókkal segítették a görögöket a tengeri járőrözésben és több közös légi és tengeri hadgyakorlatot is tartottak. Tavaly pedig a görögök közölték, hogy 2,5 milliárd dollár értékben 18 darab francia harci gépet vásárolnak. Athén a görög adósságválság után kénytelen volt felére csökkenteni hadikiadásait és most pótolni próbálja lemaradását. Azóta a Lockheed Martinnal felújíttatta F-16-os harci gépeit és francia vadászgépeket is vett. Ezek együtt már modernebbek, mint a török repülők. A rivális szomszéd viszont drónokba fektetett pénzt, amelyek befolyásolták például a líbiai harcok és a karabahi háború kimenetelét, és az Égei-tenger vidékén is komoly fenyegetést jelenthetnek. „Világos, hogy Törökország miatt fegyverkezünk. Ha Svájc lenne a szomszédunk, az oktatásra költenénk többet” – mondta az Al-Dzsazírának egy görög elemző.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter első beszéde kormányfőként: a hatalom mulandó, döntéseink következményei viszont generációkon át velünk maradnak

Magyar Péter első beszéde kormányfőként: a hatalom mulandó, döntéseink következményei viszont generációkon át velünk maradnak

Az új miniszterelnök vázolta leendő kormánya első intézkedéseit, és ismételten lemondásra szólította fel az államfőt, határidőt is szabott, és részletesen megindokolta, miért. Azt mondta, érti és érzi a felelősségét, nem uralkodni kíván, hanem szolgálni a hazáját. Szembenézésre, igazságtételre és utána megbékélésre van szerinte szükség. Az ellenzéktől azt kérte, vitatkozzon a kormánnyal, legyen a bírálója, de legyen partner is abban, hogy „Magyarország végre tiszta, átlátható, és minden magyar közös országa legyen”. A megalakuló Tisza-kormány ígérete szerint minden magyar kormánya lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×