Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Marokkói  illegális bevándorlók másznak át a Marokkó területébe ékelődő észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta határkerítésén 2021. május 18-án. Egy nap alatt több mint hatezren jutottak be illegálisan Marokkóból Ceuta területére. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy minden szükséges eszközzel megvédi Spanyolország területi integritását, határait, amelyek egyúttal az Európai Unió külső határai is.
Nyitókép: Moszab Elsami

Madrid és Marokkó területi vitája áll a migránsroham hátterében

Válsághelyzet alakult ki Spanyolország észak-afrikai enklávéjában, Ceutában, miután nyolcezer ember úszott vagy mászott át Marokkóból az EU-hoz tartozó területre. Pedro Sánchez miniszterelnök kénytelen volt a helyszínre utazni, és kivezényelték a spanyol katonaságot is.

Rekordszámú, a nyomor elől menekülő, többségében marokkói migráns jutott be Spanyolország egyik parányi észak-afrikai területére, Ceutába, miután a marokkói oldalon leállították a határ őrizetét.

Az emberek – köztük 1500 gyerek – több száz métert akadálytalanul megtéve egyszerűen a tengerparti kerítést megkerülve és az apályt kihasználva átúsztak vagy máshol átmásztak. Egy férfi jelentések szerint meghalt. Voltak, akik kövekkel dobálták a határt védő spanyol rendőröket.

Madrid ezek után katonákat vezényelt a tengerpartra és további 200 rendőrt küldött a helyzet kezelésére. A ceutai hatóságok egy központba gyűjtötték össze a gyakran vízből kimentett migránsokat. Úgy tűnik, a gyerekek maradhatnak, de a felnőttek közül mintegy 4800 embert máris visszatoloncoltak.

Ceuta, 2021. május 19.
Illegális bevándorlók a Marokkó területébe ékelődő észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta határkerítésénél 2021. május 18-án. Egy nap alatt több mint hatezren jutottak be illegálisan Marokkóból Ceuta területére. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy minden szükséges eszközzel megvédi Spanyolország területi integritását, határait, amelyek egyúttal az Európai Unió külső határai is.
MTI/EPA-EFE/Brais Lorenzo
Illegális bevándorlók a Marokkó területébe ékelődő észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta határkerítésénél MTI/EPA-EFE/Brais Lorenzo

A helyzet annyira forróvá vált, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök a helyszínre utazott. A 77 ezres lakosságú Ceutában a helyi lakosok dühösen fogadták.

„Az összes spanyolhoz szólok, de különösen Ceuta és Melilla lakosaihoz.

A lehető leggyorsabban helyreállítjuk a rendet a városotokban és a határon. Határozottan, a biztonságotok érdekében lépünk fel”

– mondta.

Sánchez megjegyzésében a szintén a marokkói tengerparton fekvő másik spanyol enklávét, a 380 kilométerre keletre lévő, 70 ezres lakosságú Melillát is említette, ahol 80 afrikai migráns mászott át a határfalon. A két terület – amelyeket Marokkó magának követel – magas kerítésekkel próbálja védeni magát az illegális migránsoktól. A kishatárforgalomban ugyanakkor többezer marokkói kereskedő és dolgozó fordul meg naponta a két enklávéban.

A mostani illegális határátlépések előzménye, hogy a marokkói rendőrség lazította a határ őrizetét. Egy Twitteren megjelent videó szerint például a határőrök elvonultak egy olyan tengerparti szakaszról, ahonnan meg lehet megkísérelni az átkelést a Gibraltár körüli spanyol területekre. A felvételen azt látni, hogy néhány tucatnyi ember megy gumicsónakokkal a víz felé.

Elemzők szerint az áll a háttérben, hogy Rabat diplomáciai nyomást akar gyakorolni a spanyolokra egy Nyugat-Szaharával összefüggő területi vitában.

A terület korábban spanyol gyarmat volt. Madrid kivonulása után a lázadó Polisario Front vívott függetlenségi háborút a térségre igényt tartó Marokkóval, és a konfliktus máig is rendezetlen.

Marokkó dühét tüzelte, hogy Spanyolország nemrég orvosi kezelésben részesítette a Polisario koronavírusos vezetőjét, Brahim Gálit, bár Madrid azt mondja: ennek nincs köze ahhoz, hogy szerinte tárgyalásokkal és népszavazással kell dönteni Nyugat-Szahara státuszáról.

Rafael Caduch, a madridi Complutense Egyetem nemzetközi jog professzora szerint viszont igenis van: „A marokkói határőrség passzivitása egyenes következménye Gáli spanyolországi kórházi kezelésének” – mondta a Reutersnek. Más szakértők szerint Marokkó „nagyon ellenséges eseményként” kezeli a dolgot, mert a férfi „fő ellenségük vezére”.

Madridban közben a külügyminisztériumba rendelték a marokkói nagykövetet, és emlékeztették, hogy a határőrizet „közös felelősség”.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Az elmúlt évtizedekben több tízezren menekültek el Észak-Koreából Kínán keresztül Dél-Koreába, és kezdtek ott új életét, a legnagyobb számban nők. A többnyire egyedülálló fiatal nők dél-koreai férjet keresnek maguknak, a dél-koreai férfiak körében pedig népszerűek az észak-koreai nők. Egy menekült nő, Judzsin, aki maga is dél-koreai férjet talált magának, kifejezetten északi nők és déli férfiak összeismertetésére hozott létre házasságközvetítő irodát, miközben saját házassága válságba kerül. Róla és a jelenségről szól egy új dokumentumfilm, az Észak-dél férfi-nő, amelyet hamarosan Magyarországon is bemutatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×