Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
321.26
bux:
130785.28
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/AP/John Minchillo

Egy öngyilkos francia bitcoin-adománnyal szállt be a Capitolium ostromába

Most az FBI vizsgálja a félmillió dollárnyi kriptovaluta útját és címzettjeit, akik ott voltak január 6-án a törvényhozás épületénél tüntetők között.

Az Egyesült Államokban továbbra is téma: hogyan tudott január 6-án Donald Trump távozó elnök több ezer híve betörni a törvényhozás épületébe? Az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda szerint külföldről is segíthették őket. Az FBI nyomozást indított, hogy kiderítse: kormányok, szervezetek és magánszemélyek is támogatták-e az akció tervezését és végrehajtását.

Egy volt és egy jelenleg is aktív FBI-illetékes azt mondta az NBC Newsnak, hogy egy francia állampolgár félmillió dolláros bitcoin-átutalását vizsgálják. A kriptovaluta – állításuk szerint – a kongresszusi ostromban érintett, szélsőjobboldali csoportok vezetőinél kötött ki.

Az erről szóló dokumentációt a múlt héten posztolta a kriptovalutás átutalásokat elemző Chainalysis nevű cég. A Bitcoin-tranzakciók legálisan lenyomozhatók, mivel egy publikus nyilvántartásban szerepelnek. A jelenleg is aktív FBI-illetékes szerint az átutalás egy francia programozótól érkezett.

A MEA Worldwide nevű indiai-amerikai portál szerint a programozót Laurent Bachelier-nek hívták, digitális pénztárcája felhasználóneve pedig Pankakke volt. A férfi azt írta, hogy krónikus betegségben szenvedett, és vagyonát „bizonyos ügyekre és emberekre” akarta hagyni, akikre hatással voltak „a pandémia és a Black Lives Matter-tüntetések során elkövetett példa nélküli szabadságjogsértések”.

A nyomozás szerint december 8-án 28,15 Bitcoint küldött át 22 címre, többségében szélsőjobbos amerikai aktivistáknak és szervezeteknek, és másnap öngyilkosságot követett el. A fő címzett egy Nick Fuentes nevű influencer volt, aki ott volt ugyan a kongresszus épületénél, de tagadta, hogy részt vett volna a capitoliumi ostromban.

Közben az FBI, az amerikai belbiztonsági minisztérium és több washingtoni rendőrhatóság „orosz, iráni és kínai befolyásoló szereplőket” említett egy a potenciális fenyegetésekről kiadott múlt heti elemzésben. Ezek a szereplők „megragadták a lehetőséget, hogy hangsúlyosabbá tegyék a narratívát, amely az elnöki hatalomátadáshoz kapcsolódó politikai érdekeiket szolgálja”.

Az ügyet komoly nemzetközi terrorelhárító és kémelhárító műveletként kezeljük – mondta Michael Sherwin washingtoni főügyész. Nyomozunk minden, pénz, utazási adatok és kommunikációs nyomok után – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×