eur:
394.08
usd:
368.38
bux:
66376.55
2024. április 25. csütörtök Márk
Védőmaszkos beteget tesznek mentőautóba a New York-i Brooklyn Kórházközpontnál 2020. március 18-án. Az új koronavírus járványának súlyosbodására készülve ágyakat szabadítanak fel az amerikai nagyváros kórházaiban.
Nyitókép: MTI/AP/John Minchillo

Példátlan egészségügyi vészhelyzetre figyelmeztetnek kutatók

Negyvenmillió embert ölhetett volna meg világszerte a Covid-19 betegség abban az esetben, ha a kormányok semmilyen módon nem léptek volna fel. Ezt sugallja egy brit kutatócsoport új elemzése.

Több iskola is létezik arról, hogy hogyan is kellene megfékezni a koronavírus-járványt. Vannak olyan emberek – általában nem a veszélyeztetett kategóriából kikerülő, egészséges fiatalok vagy középkorúak –, akik szerint hagyni kellett volna elterjedni a vírust.

Ha mindenki átesik rajta, megszerezzük az immunitást, a vírusnak egyre nehezebb tovább terjednie és a járvány kifúj – szól a nyájimmunitás elmélet, illetve az elméletnek egy igen radikális megközelítése: ne védőoltás útján váljon immunissá a közösség 95 százaléka, hanem úgy, hogy megfertőzi az aktív vírus.

Számítógépes modell: 40 millió élet az ár

A sokat bírált brit kormány hozzáállását megváltoztató londoni Imperial College egyetem kutatói most sorozatban 12. tanulmányukban azt mondják: a vírus elszabadulását és kifulladását vizionáló módszer világszerte minimum 40 millió ember életét követelte volna.

A Jamel Institute for Disease and Emergency Analytics (Betegség és Vészhelyzetek Elemzésének Jamel Intézete, J-IDEA) elemzésében több forgatókönyvet is megvizsgáltak a kutatók.

A fellépés két másik verziója magában foglalja a társadalmi távolságtartási intézkedéseket, amelyek során egyszeri csúcsot ér el a járvány.

Emeleltt több olyan forgatókönyvet is kidolgoztak, amelyek úgy nyomják le a járványt, hogy a lehető legdrasztikusabb módon csökkentik a megbetegedések és halálozások számát.

A teljesen szabad lefolyású szcenárió szerint a vírus hétmilliárd embert fertőzött volna meg és közülük 40 millióan haltak volna meg ebben az évben.

Mit nyerünk az izolációval?

Ha 40 százalékkal csökkentjük a kapcsolattartást és keveredést másokkal, miközben az idősebbek ugyanezt 60 százalékkal mérséklik, akkor felére csökkenthető az esetek száma.

A számítógépes modell szerint azonban még így is, minden ország egészségügyi ellátórendszere gyorsan térdre kényszerülne.

Patrick Walker kutatásvezető sötét képet festett:

„Arra számítunk, hogy a világ példátlan akut egészségügyi vészhelyzettel szembesül a következő hetekben és hónapokban.

Eredményeink azt sugallják, hogy minden ország előtt ott a választási lehetőség: vagy meghozzák az intenzív és drága intézkedéseket, vagy vállalják a rizikót, hogy gyorsan összeomlanak az egészségyügyi rendszereik. Eredményeink azt is mutatják: a gyors, határozott és kollektív fellépés többmillió életet menthet meg az elkövetkező évben.”

Mit sürgetnek a kutatók?

Továbbra is a tesztelést, az igazolt esetek izolálását és a szélesebbkörű társadalmi távolságtartást a vírus terjedésének megfékezésére.

Modelljük szerint ha minden ország gyorsan bevezetné a stratégiát akkor, amikor 0,2 haláleset jut 100 ezer lakosra, a halálozások 95 százaléka elkerülhető lenne és közel 39 millió életet menthetnénk meg.

Ha 1,6 haláleset / 100 ezer főnél lépnék meg, akkor már 8 millióval kevesebb embert mentene meg az intézkedés.

Címlapról ajánljuk
Az Egyesült Államok lépett a TikTokkal szemben, ketyeg az óra a kínai vállalatnak

Az Egyesült Államok lépett a TikTokkal szemben, ketyeg az óra a kínai vállalatnak

A platform jelenleg a legnépszerűbb a fiatalok körében, és amellett, hogy rengeteg időt töltenek el rajta, a megjelenő tartalmak jelentős befolyással vannak a felhasználókra politikailag is. A meghozott törvény arra kényszeríti a kínai vállalatot, hogy amerikai kézbe adja tengerentúli leányvállalatát, ám az államvezetés úgy is dönthet, hogy titkos technológiává nyilvánítja az algoritmust, így viszont 170 millió felhasználó maradhat hoppon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Alig mozdult az amerikai részvénypiac

Alig mozdult az amerikai részvénypiac

Reggel az ázsiai tőzsdéken kedvező hangulatban telt a kereskedés, ezt követően azonban Európában és Amerikában is elfogyott a lendület délutánra a tőzsdéken. Az üzemanyagárakról szóló bejelentést követően is erős a Mol, az olajcég árfolyama  2 százalékos pluszban zárt. Amerikában kis mértékű, vegyes irányú elmozdulás volt látható. Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×