eur:
398.27
usd:
372.27
bux:
69536.56
2024. június 15. szombat Jolán, Vid
Védőmaszkos beteget tesznek mentőautóba a New York-i Brooklyn Kórházközpontnál 2020. március 18-án. Az új koronavírus járványának súlyosbodására készülve ágyakat szabadítanak fel az amerikai nagyváros kórházaiban.
Nyitókép: MTI/AP/John Minchillo

Példátlan egészségügyi vészhelyzetre figyelmeztetnek kutatók

Negyvenmillió embert ölhetett volna meg világszerte a Covid-19 betegség abban az esetben, ha a kormányok semmilyen módon nem léptek volna fel. Ezt sugallja egy brit kutatócsoport új elemzése.

Több iskola is létezik arról, hogy hogyan is kellene megfékezni a koronavírus-járványt. Vannak olyan emberek – általában nem a veszélyeztetett kategóriából kikerülő, egészséges fiatalok vagy középkorúak –, akik szerint hagyni kellett volna elterjedni a vírust.

Ha mindenki átesik rajta, megszerezzük az immunitást, a vírusnak egyre nehezebb tovább terjednie és a járvány kifúj – szól a nyájimmunitás elmélet, illetve az elméletnek egy igen radikális megközelítése: ne védőoltás útján váljon immunissá a közösség 95 százaléka, hanem úgy, hogy megfertőzi az aktív vírus.

Számítógépes modell: 40 millió élet az ár

A sokat bírált brit kormány hozzáállását megváltoztató londoni Imperial College egyetem kutatói most sorozatban 12. tanulmányukban azt mondják: a vírus elszabadulását és kifulladását vizionáló módszer világszerte minimum 40 millió ember életét követelte volna.

A Jamel Institute for Disease and Emergency Analytics (Betegség és Vészhelyzetek Elemzésének Jamel Intézete, J-IDEA) elemzésében több forgatókönyvet is megvizsgáltak a kutatók.

A fellépés két másik verziója magában foglalja a társadalmi távolságtartási intézkedéseket, amelyek során egyszeri csúcsot ér el a járvány.

Emeleltt több olyan forgatókönyvet is kidolgoztak, amelyek úgy nyomják le a járványt, hogy a lehető legdrasztikusabb módon csökkentik a megbetegedések és halálozások számát.

A teljesen szabad lefolyású szcenárió szerint a vírus hétmilliárd embert fertőzött volna meg és közülük 40 millióan haltak volna meg ebben az évben.

Mit nyerünk az izolációval?

Ha 40 százalékkal csökkentjük a kapcsolattartást és keveredést másokkal, miközben az idősebbek ugyanezt 60 százalékkal mérséklik, akkor felére csökkenthető az esetek száma.

A számítógépes modell szerint azonban még így is, minden ország egészségügyi ellátórendszere gyorsan térdre kényszerülne.

Patrick Walker kutatásvezető sötét képet festett:

„Arra számítunk, hogy a világ példátlan akut egészségügyi vészhelyzettel szembesül a következő hetekben és hónapokban.

Eredményeink azt sugallják, hogy minden ország előtt ott a választási lehetőség: vagy meghozzák az intenzív és drága intézkedéseket, vagy vállalják a rizikót, hogy gyorsan összeomlanak az egészségyügyi rendszereik. Eredményeink azt is mutatják: a gyors, határozott és kollektív fellépés többmillió életet menthet meg az elkövetkező évben.”

Mit sürgetnek a kutatók?

Továbbra is a tesztelést, az igazolt esetek izolálását és a szélesebbkörű társadalmi távolságtartást a vírus terjedésének megfékezésére.

Modelljük szerint ha minden ország gyorsan bevezetné a stratégiát akkor, amikor 0,2 haláleset jut 100 ezer lakosra, a halálozások 95 százaléka elkerülhető lenne és közel 39 millió életet menthetnénk meg.

Ha 1,6 haláleset / 100 ezer főnél lépnék meg, akkor már 8 millióval kevesebb embert mentene meg az intézkedés.

Címlapról ajánljuk
Nagyszerű győzelmek és híres vereségek – így kezdte eddig a magyar válogatott a nagy tornákat
Euro 2024

Nagyszerű győzelmek és híres vereségek – így kezdte eddig a magyar válogatott a nagy tornákat

Felemás eredményeket hoztak a magyar válogatott eddigi bemutatkozó mérkőzései a nagy tornákon. A sor győzelemmel kezdődött 1934-ben. Érdekes: Németországban először játszik Eb- vagy vb-mérkőzést a délután fehér mezben játszó „meggypiros” alakulat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.17. hétfő, 18:00
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja
Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×