Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 5. vasárnap Vince
Védőmaszkos beteget tesznek mentőautóba a New York-i Brooklyn Kórházközpontnál 2020. március 18-án. Az új koronavírus járványának súlyosbodására készülve ágyakat szabadítanak fel az amerikai nagyváros kórházaiban.
Nyitókép: MTI/AP/John Minchillo

Példátlan egészségügyi vészhelyzetre figyelmeztetnek kutatók

Negyvenmillió embert ölhetett volna meg világszerte a Covid-19 betegség abban az esetben, ha a kormányok semmilyen módon nem léptek volna fel. Ezt sugallja egy brit kutatócsoport új elemzése.

Több iskola is létezik arról, hogy hogyan is kellene megfékezni a koronavírus-járványt. Vannak olyan emberek – általában nem a veszélyeztetett kategóriából kikerülő, egészséges fiatalok vagy középkorúak –, akik szerint hagyni kellett volna elterjedni a vírust.

Ha mindenki átesik rajta, megszerezzük az immunitást, a vírusnak egyre nehezebb tovább terjednie és a járvány kifúj – szól a nyájimmunitás elmélet, illetve az elméletnek egy igen radikális megközelítése: ne védőoltás útján váljon immunissá a közösség 95 százaléka, hanem úgy, hogy megfertőzi az aktív vírus.

Számítógépes modell: 40 millió élet az ár

A sokat bírált brit kormány hozzáállását megváltoztató londoni Imperial College egyetem kutatói most sorozatban 12. tanulmányukban azt mondják: a vírus elszabadulását és kifulladását vizionáló módszer világszerte minimum 40 millió ember életét követelte volna.

A Jamel Institute for Disease and Emergency Analytics (Betegség és Vészhelyzetek Elemzésének Jamel Intézete, J-IDEA) elemzésében több forgatókönyvet is megvizsgáltak a kutatók.

A fellépés két másik verziója magában foglalja a társadalmi távolságtartási intézkedéseket, amelyek során egyszeri csúcsot ér el a járvány.

Emeleltt több olyan forgatókönyvet is kidolgoztak, amelyek úgy nyomják le a járványt, hogy a lehető legdrasztikusabb módon csökkentik a megbetegedések és halálozások számát.

A teljesen szabad lefolyású szcenárió szerint a vírus hétmilliárd embert fertőzött volna meg és közülük 40 millióan haltak volna meg ebben az évben.

Mit nyerünk az izolációval?

Ha 40 százalékkal csökkentjük a kapcsolattartást és keveredést másokkal, miközben az idősebbek ugyanezt 60 százalékkal mérséklik, akkor felére csökkenthető az esetek száma.

A számítógépes modell szerint azonban még így is, minden ország egészségügyi ellátórendszere gyorsan térdre kényszerülne.

Patrick Walker kutatásvezető sötét képet festett:

„Arra számítunk, hogy a világ példátlan akut egészségügyi vészhelyzettel szembesül a következő hetekben és hónapokban.

Eredményeink azt sugallják, hogy minden ország előtt ott a választási lehetőség: vagy meghozzák az intenzív és drága intézkedéseket, vagy vállalják a rizikót, hogy gyorsan összeomlanak az egészségyügyi rendszereik. Eredményeink azt is mutatják: a gyors, határozott és kollektív fellépés többmillió életet menthet meg az elkövetkező évben.”

Mit sürgetnek a kutatók?

Továbbra is a tesztelést, az igazolt esetek izolálását és a szélesebbkörű társadalmi távolságtartást a vírus terjedésének megfékezésére.

Modelljük szerint ha minden ország gyorsan bevezetné a stratégiát akkor, amikor 0,2 haláleset jut 100 ezer lakosra, a halálozások 95 százaléka elkerülhető lenne és közel 39 millió életet menthetnénk meg.

Ha 1,6 haláleset / 100 ezer főnél lépnék meg, akkor már 8 millióval kevesebb embert mentene meg az intézkedés.

Címlapról ajánljuk
Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Tömeges kitoloncolásokra készül a svéd kormány, amely szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekültstátuszt. Emellett két jelentős szabályt is elfogadtak, egyebek mellett például bizonyítani kell a becsületes életvitelt.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×