Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (az asztalnál b-j) a V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt tartott V4-es egyeztetésen Prágában 2019. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Egy kellemetlen megjegyzés felhő volt a prágai V4-csúcs napos egén

Az Európai Unió nyugat-balkáni országokkal való bővítését sürgetik a Visegrádi Négyek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett a lengyel, a szlovák és a cseh kormányfő is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját, amelyet a kontinens biztonsága szempontjából is fontosnak tartanak.

A prágai várban találkoztak csütörtökön a Visegrádi Négyek kormányfői, akikhez ezúttal csatlakoztak a nyugat-balkáni országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetői is. A találkozó központi témája az Európai Bizottság új összetétele, az unió pénzügyi stabilitása és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések mellett az unió bővítése volt.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint a kibővített találkozó

egyértelmű jelzést küldött Európának arról, hogy a V4-ek az unió mihamarabbi bővítését támogatják.

„Meg kell győznünk az Európai Unió többi tagját is arról, hogy a bővítés nem jelent majd problémát az unió számára, mint ahogy azt néhány régi tagállam vezetője hangoztatja, akik nincsenek a bővítés mellett. Épp ellenkezőleg, a Nyugat-Balkán integrációja

gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai befektetés az unió számára”

– fogalmazott a találkozót követő sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő, aki elmondta azt is, örül annak, hogy Trócsányi László személyében Magyarország adja az bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős új uniós biztost.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ugyancsak lehetőségként tekint a nyugat-balkáni államokkal való bővítésre. Ezzel kapcsolatban pedig utalt a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekben rejlő potenciálra.

„Amennyiben a Balkánnak nem adunk lehetőséget a csatlakozásra, akkor olyan országok is elkezdenek majd érdeklődni iránta, mint Kína vagy Oroszország. Ezért Lengyelországnak is érdeke, hogy a nyugat-balkáni államok belépjenek az unióba, ahová természetesen tartoznak” – fejtette ki Morawiecki. Kitért az uniós tisztújításra is, úgy értékelve, hogy

a V4 kulcsszerepet játszik az Európai Bizottság összeállításában.

Ezzel arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök a lengyel Janusz Wojciechowskit jelölte a mezőgazdasági biztosnak.

A lengyel biztos jelölését Peter Pellegrini is nagyra értékelte. „A mezőgazdaság a V4-es országok számára, de Szlovákia számára különösképpen kulcsfontosságú terület, amelynek kiemelt jelentősége van a következő uniós költségvetés megalkotásában, s ebben számítunk a lengyel biztossal való jó együttműködésre is“ – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök, a találkozó házigazdájaként elmondta: meg kell tartani a reformok ütemét a Nyugat-Balkánon. A régió biztonsága pedig Európa számára is biztonságot jelent, mivel

a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.

Koszovó cseh belpolitikai vitatéma

A prágai csúcsra meghívott Koszovó egy nappal a találkozó előtt visszavonta részvételét. Ezzel a lépéssel az ország küldöttsége Miloš Zeman cseh államfő szerdai kijelentésére reagált, aki Aleksandar Vučič szerb elnökkel Belgrádban a független Koszovó elismerésének visszavonásáról tárgyalt. Zeman szerint egy háborús bűnösök által vezetett államnak nincs helye a demokratikus országok között. Andrej Babišt természetesen erről is kérdezték, s ő erre a következőket felelte: „A Cseh Köztársaság külpolitikai irányultságában a kormánynak van döntő szava. Biztos megvitatjuk még az elhangzottakat, de nem látom indokoltnak, hogy a kormány változtasson az eddig képviselt álláspontján.“

A V4-ek kormányfői legközelebb novemberben találkoznak egymással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump arra sürgette az iráni biztonsági erők tagjait, hogy tegyék le a fegyvert, illetve „álljanak a hazafiak pártjára”. „Ez egyedülálló óriási lehetőség az iráni emberek előtt, hogy visszavegyék országukat” – hangoztatta az amerikai elnök, amikor megerősítette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője halálhírét.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×