Infostart.hu
eur:
383.86
usd:
330.87
bux:
107277.41
2025. november 17. hétfő Gergő, Hortenzia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (az asztalnál b-j) a V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt tartott V4-es egyeztetésen Prágában 2019. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Egy kellemetlen megjegyzés felhő volt a prágai V4-csúcs napos egén

Az Európai Unió nyugat-balkáni országokkal való bővítését sürgetik a Visegrádi Négyek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett a lengyel, a szlovák és a cseh kormányfő is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját, amelyet a kontinens biztonsága szempontjából is fontosnak tartanak.

A prágai várban találkoztak csütörtökön a Visegrádi Négyek kormányfői, akikhez ezúttal csatlakoztak a nyugat-balkáni országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetői is. A találkozó központi témája az Európai Bizottság új összetétele, az unió pénzügyi stabilitása és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések mellett az unió bővítése volt.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint a kibővített találkozó

egyértelmű jelzést küldött Európának arról, hogy a V4-ek az unió mihamarabbi bővítését támogatják.

„Meg kell győznünk az Európai Unió többi tagját is arról, hogy a bővítés nem jelent majd problémát az unió számára, mint ahogy azt néhány régi tagállam vezetője hangoztatja, akik nincsenek a bővítés mellett. Épp ellenkezőleg, a Nyugat-Balkán integrációja

gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai befektetés az unió számára”

– fogalmazott a találkozót követő sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő, aki elmondta azt is, örül annak, hogy Trócsányi László személyében Magyarország adja az bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős új uniós biztost.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ugyancsak lehetőségként tekint a nyugat-balkáni államokkal való bővítésre. Ezzel kapcsolatban pedig utalt a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekben rejlő potenciálra.

„Amennyiben a Balkánnak nem adunk lehetőséget a csatlakozásra, akkor olyan országok is elkezdenek majd érdeklődni iránta, mint Kína vagy Oroszország. Ezért Lengyelországnak is érdeke, hogy a nyugat-balkáni államok belépjenek az unióba, ahová természetesen tartoznak” – fejtette ki Morawiecki. Kitért az uniós tisztújításra is, úgy értékelve, hogy

a V4 kulcsszerepet játszik az Európai Bizottság összeállításában.

Ezzel arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök a lengyel Janusz Wojciechowskit jelölte a mezőgazdasági biztosnak.

A lengyel biztos jelölését Peter Pellegrini is nagyra értékelte. „A mezőgazdaság a V4-es országok számára, de Szlovákia számára különösképpen kulcsfontosságú terület, amelynek kiemelt jelentősége van a következő uniós költségvetés megalkotásában, s ebben számítunk a lengyel biztossal való jó együttműködésre is“ – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök, a találkozó házigazdájaként elmondta: meg kell tartani a reformok ütemét a Nyugat-Balkánon. A régió biztonsága pedig Európa számára is biztonságot jelent, mivel

a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.

Koszovó cseh belpolitikai vitatéma

A prágai csúcsra meghívott Koszovó egy nappal a találkozó előtt visszavonta részvételét. Ezzel a lépéssel az ország küldöttsége Miloš Zeman cseh államfő szerdai kijelentésére reagált, aki Aleksandar Vučič szerb elnökkel Belgrádban a független Koszovó elismerésének visszavonásáról tárgyalt. Zeman szerint egy háborús bűnösök által vezetett államnak nincs helye a demokratikus országok között. Andrej Babišt természetesen erről is kérdezték, s ő erre a következőket felelte: „A Cseh Köztársaság külpolitikai irányultságában a kormánynak van döntő szava. Biztos megvitatjuk még az elhangzottakat, de nem látom indokoltnak, hogy a kormány változtasson az eddig képviselt álláspontján.“

A V4-ek kormányfői legközelebb novemberben találkoznak egymással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hat évtizedes korszak zárul le, nem járnak többé szárnyashajók itthon

Hat évtizedes korszak zárul le, nem járnak többé szárnyashajók itthon

Különböző periódusokban, illetve olykor egyszerre három típusban összesen tíz darab szárnyashajó közlekedett Magyarországon 1965 és 2025 között, októberben azonban az utolsó, menetrend szerinti járat is befejezte szolgálatát. Balogh Tamás hajózástörténeti szakíró az InfoRádióban elmondta: valószínűleg alkatrész-utánpótlási és szervizproblémák miatt kell kivonni a forgalomból ezeket a hajótípusokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.17. hétfő, 18:00
Nemes Imre
országos főállatorvos, a Nébih elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×