Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (az asztalnál b-j) a V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt tartott V4-es egyeztetésen Prágában 2019. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Egy kellemetlen megjegyzés felhő volt a prágai V4-csúcs napos egén

Az Európai Unió nyugat-balkáni országokkal való bővítését sürgetik a Visegrádi Négyek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett a lengyel, a szlovák és a cseh kormányfő is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját, amelyet a kontinens biztonsága szempontjából is fontosnak tartanak.

A prágai várban találkoztak csütörtökön a Visegrádi Négyek kormányfői, akikhez ezúttal csatlakoztak a nyugat-balkáni országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetői is. A találkozó központi témája az Európai Bizottság új összetétele, az unió pénzügyi stabilitása és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések mellett az unió bővítése volt.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint a kibővített találkozó

egyértelmű jelzést küldött Európának arról, hogy a V4-ek az unió mihamarabbi bővítését támogatják.

„Meg kell győznünk az Európai Unió többi tagját is arról, hogy a bővítés nem jelent majd problémát az unió számára, mint ahogy azt néhány régi tagállam vezetője hangoztatja, akik nincsenek a bővítés mellett. Épp ellenkezőleg, a Nyugat-Balkán integrációja

gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai befektetés az unió számára”

– fogalmazott a találkozót követő sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő, aki elmondta azt is, örül annak, hogy Trócsányi László személyében Magyarország adja az bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős új uniós biztost.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ugyancsak lehetőségként tekint a nyugat-balkáni államokkal való bővítésre. Ezzel kapcsolatban pedig utalt a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekben rejlő potenciálra.

„Amennyiben a Balkánnak nem adunk lehetőséget a csatlakozásra, akkor olyan országok is elkezdenek majd érdeklődni iránta, mint Kína vagy Oroszország. Ezért Lengyelországnak is érdeke, hogy a nyugat-balkáni államok belépjenek az unióba, ahová természetesen tartoznak” – fejtette ki Morawiecki. Kitért az uniós tisztújításra is, úgy értékelve, hogy

a V4 kulcsszerepet játszik az Európai Bizottság összeállításában.

Ezzel arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök a lengyel Janusz Wojciechowskit jelölte a mezőgazdasági biztosnak.

A lengyel biztos jelölését Peter Pellegrini is nagyra értékelte. „A mezőgazdaság a V4-es országok számára, de Szlovákia számára különösképpen kulcsfontosságú terület, amelynek kiemelt jelentősége van a következő uniós költségvetés megalkotásában, s ebben számítunk a lengyel biztossal való jó együttműködésre is“ – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök, a találkozó házigazdájaként elmondta: meg kell tartani a reformok ütemét a Nyugat-Balkánon. A régió biztonsága pedig Európa számára is biztonságot jelent, mivel

a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.

Koszovó cseh belpolitikai vitatéma

A prágai csúcsra meghívott Koszovó egy nappal a találkozó előtt visszavonta részvételét. Ezzel a lépéssel az ország küldöttsége Miloš Zeman cseh államfő szerdai kijelentésére reagált, aki Aleksandar Vučič szerb elnökkel Belgrádban a független Koszovó elismerésének visszavonásáról tárgyalt. Zeman szerint egy háborús bűnösök által vezetett államnak nincs helye a demokratikus országok között. Andrej Babišt természetesen erről is kérdezték, s ő erre a következőket felelte: „A Cseh Köztársaság külpolitikai irányultságában a kormánynak van döntő szava. Biztos megvitatjuk még az elhangzottakat, de nem látom indokoltnak, hogy a kormány változtasson az eddig képviselt álláspontján.“

A V4-ek kormányfői legközelebb novemberben találkoznak egymással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×