Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők egyike Theresa May brit miniszterelnöknek öltözve egy Titanic című film egyik jelenetét adja elő a brit parlament épületénél 2019. január 15-én. A brit parlament alsóháza ezen a napon szavaz a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Bajban Theresa May, újabb kormánytag távozott

Lemondott a brexit kezelése miatt a brit kormány egyik államtitkára. A korábban fenyegetőző miniszterekkel szemben ő nem lassú, hanem gyors kilépést akart az unióból, és azt mondta: a huzavona azt jelentheti, hogy Nagy-Britannia bent ragad az EU-ban.

George Eustice mezőgazdasági államtitkár az első idén lemondott kormánytag, aki a brexit kezelése miatt távozik posztjáról. Egy hónap maradt, mielőtt lejár a brit uniós kilépésről szóló határidő, és a kormány, a parlament és a pártok is ugyanolyan megosztottak a brexit kérdésében, mint voltak.

Egy nagyobb, többpárti képviselőcsoport – benne három miniszterrel – a kilépés mikéntjét szabályozó egyezmény nélküli brexitről követel véleménynyilvánítási jogot a parlamentben, hogy leszavazhassa. Ha ők kerekednek felül, akkor a kormány kénytelen lesz kérvényezni Brüsszelnél és a többi tagállamnál, hogy halasszák el a kilépést.

A három kormánytag azzal fenyegette meg a miniszterelnököt, hogy megalázó módon, neki kell majd menesztenie őket, ha nem teljesíti követelésüket. May azóta engedett, és március közepe előtt megszavaztatja a parlamentet a rendezetlen kilépés elvetéséről.

Közben most lemondott államtitkára, George Eustice a politikai spektrum másik oldaláról jött. Neki az volt a baja, hogy May belement abba, hogy késleltetheti a brexitet. Szerinte

a „hosszabbítás” feltételeit az EU diktálja majd, amely „Nagy-Britannia végső megalázása lesz”.

„Nem lehet sikeresen tárgyalni, ha nem állunk készen arra, hogy kisétáljunk az ajtón. Össze kell szednünk a bátorságunkat, hogy először visszaszerezzük a szabadságunkat, és aztán beszéljünk” – mondta Eustice.

Miközben Londonban az a téma, hogy hetekig, hónapokig vagy akár évekig csúszhat a brexit, az elképzelések fagyos fogadtatásra lelnek Brüsszelben – írja a Reuters. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök megjegyezte, hogy kis „brexitfáradságot” tapasztal. Az unió főtárgyalója, Michel Barnier pedig hozzátette:

a briteknek nem időre, hanem döntésekre van szükségük.

A hírügynökség szerint a háttérben megbúvó türelmetlenség arra utal, hogy csak rövid időre tolhatják ki az uniós kilépés dátumát, a brit maradáspártiak pedig kiábrándulhatnak, mert nem támogatják őket a folyamat leállításában.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament brexitkoordinátora és a brit maradáspártiak szövetségese is azt mondta: „a brexit túl sokáig tartotta fogva az uniót. A briteknek két évük volt, hogy döntsenek, de most kell dönteni: vagy van alku, vagy nincs alku, vagy maradnak az EU-ban. Itt az ideje, hogy energiáinkat most már pozitívabb tervekre és az Európa szükséges reformjára fordítsuk.”

Egy nagy tagállam diplomatája pedig azt mondta: „Ahogy telik az idő, úgy fogy a türelem, és egyre kevésbé akarunk segíteni. Az embereknek elegük van.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor arról is beszélt, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Az AI-rali két legnagyobb kockázata a beruházási költekezés megtorpanása és a tartósan magas kamatkörnyezet – különösen, ha egyszerre jelentkeznek. Öt technológiai óriás idei beruházása megközelítheti a 800 milliárd dollárt, ami az amerikai GDP közel 2,5 százalékának felel meg, így e vállalatok döntései már makrogazdasági súlyúak. Egy komolyabb AI-csalódás a tőzsdei korrekción túl a beszállítói láncokat, a munkaerőpiacot és a hitelezést is megrendíthetné, miközben az energiaválság és a tartós infláció megkötné a Fed kezét. A cikk gondolatkísérlete azt vizsgálja, hol húzódik a határ egy kellemetlen tőzsdei korrekció és az egész amerikai gazdaságot megrázó visszaesés között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×