A cél a valutaegységet alkotó országok monetáris stabilitásának megerősítése, közvetve pedig a konjunktúra támogatása. Mindez része az Európai Unió, valamint az euróövezet továbbfejlesztését célzó reformjavaslatnak.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter elmondta, hogy a terv kidolgozásában példaként szolgált a Nemzetközi Valutaalap. Utalt arra is, hogy egyeztetett francia hivatali kollégájával, Bruno Le Maire-rel, annál is inkább, mert még tavaly ősszel egy nagy visszhangot keltő beszédében Emmanuel Macron volt az, aki átfogó reformkezdeményezéssel állt elő a valutaegységbe tömörülő országok pénzügyi politikájának szorosabb összehangolására. A francia elnök már akkor az euróövezet számára 2021-től felállítandó önálló költségvetést szorgalmazott, amely részét képezné a nagyobb, közös uniós büdzsének.

A Die Zeit értesülése szerint a Berlinben kidolgozott javaslat értelmében

a tervezett európai valutaalap hitelfolyósításra is szakosodna.

Hitelt a gazdaságilag jól működő országok is lehívhatnának, de csak igen szigorú feltételek teljesítése mellett. Ezek között szerepel a valutaegységbe lépéssel járó vállalás maradéktalan teljesítése, azaz a kölcsönt kérelmező ország éves költségvetési hiánya nem haladja meg a nemzeti össztermék három százalékát, továbbá az államadósság alacsonyabb a nemzeti GDP 60 százalékánál.

Az euróövezeten belül jelenleg komoly feszültséget okoz a római kormány jövő évi költségvetése. A most kilátásba helyezett hitelből elvben a római kormány is részesedhetne, ha bebizonyítaná, hogy költségvetési hiányát az elmúlt három esztendőben évente fél százalékkal csökkentette – amire pénzügyi szakértők szerint aligha van esélye.

Emmanuel Macron múlt vasárnap a német törvényhozás előtt mondott beszéde is arra utalt, hogy

mind Párizsban, mind pedig Berlinben el vannak szánva az Európai Unió reformjának megvalósítására,

ezen belül pedig a közös valutát bevezető országok monetáris stabilitásának javítására, és ezt a tervet már az EU jövő hónapra tervezett csúcsértekezlete elé akarják terjeszteni.