eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Babiš nem akarja a szlovák utat járni

Babiš nem akarja a szlovák utat járni

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján első ízben részt vevő Andrej Babiš cseh miniszterelnök kijelentette, Prága nem kíván a szlovák útra lépni, és nem akarja pár menekült befogadásával rábírni az Európai Bizottságot a Csehország ellen indított kvótaper visszavonására.

A csehek új miniszterelnöke hangsúlyozta: a kvótarendszer nem működik, és Csehország nem kompromisszumos, hanem elvi megoldást akar. Andrej Babiš azt mondta,

Prága nem tesz úgy, mint Pozsony,

amely elutasítja ugyan a menekültek kötelező szétosztását, ugyanakkor jelezte, befogad 16 menekültet, és továbbiak befogadását is tervezi. Robert Fico szlovák miniszterelnök valószínűleg ezzel a lépéssel érdemelte ki azt, hogy Szlovákiával szemben az Európai Bizottság nem indított kötelezettségszegési eljárást a kvótaügyben, mint tette azt Csehország, Magyarország, ill. Lengyelország esetében.

A helyzetet Andrej Babiš paradoxnak minősítette, és hozzátette, még

az sem biztos, hogy ezek a migránsok valóban megérkeztek Szlovákiába.

Úgy fogalmazott, az unió tagállamainak egyikét sem lehet arra kényszeríteni, hogy ne maguk döntések el, kivel kívánnak egy országban élni és dolgozni.

„A minket fenyegető büntetést nem azzal akarjuk elkerülni, hogy befogadunk húsz menekültet. Elfogadhatatlan, hogy valaki meghatározza, ki élhet és dolgozhat nálunk. Ezt mi magunk akarjuk eldönteni. A kvóták a kezdetektől fogva rosszak, de a bizottság ezt nem hajlandó elismerni” – szögezte le a cseh kormányfő.

A miniszterelnök csupán néhány órával azt követően nyilatkozta mindezt Brüsszelben, hogy egy csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a csehek 81 százaléka ellenzi, hogy Csehország elfogadja a migrációs kvótákat.

 A CVVM közvélemény-kutató intézet októberben végzett felméréséből az olvasható ki, hogy a válaszadók 55 százaléka határozottan elutasítja, míg egynegyede inkább elutasítja a kvótarendszert, és csupán 11 százalék mondja azt, hogy Prágának el kell fogadnia Brüsszel döntését. A cseh intézet partnerein keresztül a szlovák és a lengyel közvélemény álláspontját is felmérte. Ezek szerint Szlovákiában a megkérdezettek 82 százaléka, Lengyelországban pedig 74 százaléka ellenzi a brüsszeli kvóták elfogadását és teljesítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×