A Szovjetunió Államtanácsa jogsértő módon adta meg a függetlenséget Észtországnak, Lettországnak és Litvániának - ezzel érvelt az Egységes Oroszország kormánypárt két parlamenti képviselője, amikor felszólította a főügyészséget, hogy vizsgálja ki a kérdést.

A képviselők szerint a döntés "nagy kárt okozott" az országnak és "hazaárulásnak" tekinthető. Az orosz főügyészség közölte, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően vizsgálják a beadványt.

A liberális gazeta.ru híroldal megjegyezte: a Szovjetunió Államtanácsa ideiglenes szervezet volt. A testület első ülésén, 1991-ben ismerte el a balti országok függetlenségét. Az erről szóló módosításokat ugyanakkor nem vezették be az alkotmányba.

Felmerült az is, hogy megsértették azt az akkori időkben hatályos törvényt, amely a szövetségi köztársaságok kiválásáról rendelkezett: a balti államokban ugyanis nem rendeztek népszavazást a függetlenségről és nem volt átmeneti időszak a vitás kérdések rendezésére.

A Baltikumban dühösen fogadták hírt. "Függetlenségünkért a litván nép a vérével hozott áldozatot" - mondta a néha "litván vasladynek" nevezett Dalia Grybauskaite elnök asszony. A litván külügyminisztérium "provokációnak" nevezte az orosz bejelentést.

Litvánia és más balti államok az ukrajnai válság nyomán még szorosabbra fűzték viszonyukat NATO-val és a Szövetség fegyveres alakulatokat vezényel hozzájuk.

Kérdés, hogy mennyire kell komolyan venni a hidegháborús retorikát felpörgetni próbáló pár orosz képviselő kezdeményezését.

Szergej Lavrov külügyminiszter igyekezett úgy beállítani, mintha jelentéktelen ügyről lenne szó. Azt mondta: nem hallott ilyen kérésről és közölte: Oroszország szerződéseket írta alá a balti országokkal és diplomáciai kapcsolatot tart fent velük.

Az orosz főügyészség ugyanakkor néhány napja törvénytelennek és az egykori szovjet szövetségi és orosz alkotmánnyal ellentétesnek nevezte, hogy a Krím-félszigetet 1954-ben átadták Ukrajnának.