Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.75
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Obama különleges egységeket vetne be az Iszlám Állam ellen

Barack Obama egyik vívmányának tartja, hogy kivonta Irakból az amerikai harci egységeket. Az elnök azonban most újra amerikai katonákat küldene Irakba. Igaz, csak különleges egységeket, az Iszlám Elleni harcra, amihez a kongresszus jóváhagyására van szüksége.

Kurd pesmerga erők zúdítanak tüzet az Iszlám Állam harcosaira a szíriai Kobane városban. Hamarosan amerikai katonák is harcba indulhatnak a dzsihádisták ellen, ha Washingtonban a kongresszus eleget tesz Obama elnök kérésének.

Obama arra szeretne felhatalmazást kapni a republikánus többségű törvényhozástól, hogy amerikai különleges egységeket vethessen be az ISIL ellen Irakban és Szíriában is.

"Ha például olyan hírszerzési információnk van az ISIL-vezetők találkozójáról, amire reagálni tudnánk és partnereinknek nincs meg erre a lehetősége, akkor készen állok engedélyezni különleges egységeink beavatkozását, mert nem fogom hagyni, hogy ezek a terroristák biztonságos menedékre leljenek" - mondta Obama, amikor bejelentette, hogy a kongresszushoz fordul.

Az elnök azt mondta, hogy a harcot meg fogják nyerni és hogy az Iszlám Állam harcosainak morálja egyre rosszabb. A kampány azonban nem lesz egyszerű, különösen nem a városokban - ismerte el.

Jelenleg 2600 amerikai katona tartózkodik tanácsadói és kiképzői minőségben Irakban, miközben az amerikai légierő és koalíciós partnerei a levegőből lövik az Iszlám Állam állásait. Obama hangsúlyozta, hogy nem elnyúló szárazföldi kampányhoz kér felhatalmazást.

Meglepő módon az elnök republikánus ellenfelei inkább támogatják az elnököt, mint saját demokrata pártja. John Boehner, a Képviselőház elnöke azt mondta: Obamának minden szükséges eszközt meg kell adni a katonai erő bevetéséhez.

A demokraták ugyanakkor nem akarnak újabb szárazföldi háborút és attól tartanak, hogy a felhatalmazás a misszió fokozatos kiterjesztéséhez vezetne.

Obama jelenleg a még George Bushnak adott kongresszusi jóváhagyásra hivatkozva engedélyez katonai akciókat, ami bírálói szerint enyhén szólva jogsértő. A törvényhozástól kapott új felhatalmazás jogilag is megerősítené pozícióját és felváltaná a Bush-korszakban hozott törvényt. Az elnök három évre szóló lehetőséget akar arra, hogy szükség esetén szárazföldi egységeket is harcba küldhessen.

Kongresszusi források azt mondták az AP-nek, hogy komoly vita várható. A republikánusok nagy része azt akarja, ne korlátozzák a létszámot, és ne szűkítsék le, hogy mely körzetekben lehetne bevetni az amerikai erőket. Ez ugyanis csak felbátorítaná a dzsihádistákat.

A demokraták, de egyes republikánus képviselők is viszont csak szigorúan korlátozott missziót fogadnának el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×