Infostart.hu
eur:
384.51
usd:
329
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince

Obama különleges egységeket vetne be az Iszlám Állam ellen

Barack Obama egyik vívmányának tartja, hogy kivonta Irakból az amerikai harci egységeket. Az elnök azonban most újra amerikai katonákat küldene Irakba. Igaz, csak különleges egységeket, az Iszlám Elleni harcra, amihez a kongresszus jóváhagyására van szüksége.

Kurd pesmerga erők zúdítanak tüzet az Iszlám Állam harcosaira a szíriai Kobane városban. Hamarosan amerikai katonák is harcba indulhatnak a dzsihádisták ellen, ha Washingtonban a kongresszus eleget tesz Obama elnök kérésének.

Obama arra szeretne felhatalmazást kapni a republikánus többségű törvényhozástól, hogy amerikai különleges egységeket vethessen be az ISIL ellen Irakban és Szíriában is.

"Ha például olyan hírszerzési információnk van az ISIL-vezetők találkozójáról, amire reagálni tudnánk és partnereinknek nincs meg erre a lehetősége, akkor készen állok engedélyezni különleges egységeink beavatkozását, mert nem fogom hagyni, hogy ezek a terroristák biztonságos menedékre leljenek" - mondta Obama, amikor bejelentette, hogy a kongresszushoz fordul.

Az elnök azt mondta, hogy a harcot meg fogják nyerni és hogy az Iszlám Állam harcosainak morálja egyre rosszabb. A kampány azonban nem lesz egyszerű, különösen nem a városokban - ismerte el.

Jelenleg 2600 amerikai katona tartózkodik tanácsadói és kiképzői minőségben Irakban, miközben az amerikai légierő és koalíciós partnerei a levegőből lövik az Iszlám Állam állásait. Obama hangsúlyozta, hogy nem elnyúló szárazföldi kampányhoz kér felhatalmazást.

Meglepő módon az elnök republikánus ellenfelei inkább támogatják az elnököt, mint saját demokrata pártja. John Boehner, a Képviselőház elnöke azt mondta: Obamának minden szükséges eszközt meg kell adni a katonai erő bevetéséhez.

A demokraták ugyanakkor nem akarnak újabb szárazföldi háborút és attól tartanak, hogy a felhatalmazás a misszió fokozatos kiterjesztéséhez vezetne.

Obama jelenleg a még George Bushnak adott kongresszusi jóváhagyásra hivatkozva engedélyez katonai akciókat, ami bírálói szerint enyhén szólva jogsértő. A törvényhozástól kapott új felhatalmazás jogilag is megerősítené pozícióját és felváltaná a Bush-korszakban hozott törvényt. Az elnök három évre szóló lehetőséget akar arra, hogy szükség esetén szárazföldi egységeket is harcba küldhessen.

Kongresszusi források azt mondták az AP-nek, hogy komoly vita várható. A republikánusok nagy része azt akarja, ne korlátozzák a létszámot, és ne szűkítsék le, hogy mely körzetekben lehetne bevetni az amerikai erőket. Ez ugyanis csak felbátorítaná a dzsihádistákat.

A demokraták, de egyes republikánus képviselők is viszont csak szigorúan korlátozott missziót fogadnának el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×