Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Kína lenne a világ üzeme, India az irodája

Európai szintű protekcionizmus bevezetését javasolja három francia újságíró. Az elkerülhetetlen protekcionizmus címet viselő, nemrég megjelent könyvükben a szerzők azt állítják, hogy a globális szabadkereskedelembe vetett hit valójában illúzió, melyben ma már csak az ultraliberálisok hisznek, és amely romlásba dönti a középosztályokat.

A szerzők, a baloldali-liberális Le Monde napilap, az ugyancsak baloldali l'Express hetilap, illetve a l'Expansion című gazdasági hetilap egy-egy újságírója szerint a protekcionizmus az európai elitek "utolsó tabujának" számít, melyet meg kell dönteni. Megállapítják, hogy a szabadkereskedelem elsőbbségét valló hitrendszer a gazdasági válság ellenére is tartja magát, holott azt a tények mára teljes egészében megcáfolták.

A boldog globalizáció tézise egy sor mítoszon alapszik - állítják könyvükben a szerzők, és szerintük az egyik ilyen mítosz az, hogy az egyes országoknak szakosodniuk kellene. Kína lenne a világ üzeme, India a világ irodája, Brazília a világ zöldésgeskertje, Nyugat-Európa pedig a magas hozzáadott értékű termékeket állítaná elő. A helyzet azonban az, hogy Európa olyan "komparatív előnyökkel" rendelkezik, melyeket immár nagyon nehéz a konkurenciával szemben fenntartani - figyelmeztetnek az újságírók.

Hogy miért? Például azért, mert Európa társadalombiztosítási rendszert tart fent, figyel a fogyasztók és a dolgozók egészségére, társadalmi és környezetvédelmi szabályokat ír elő, gondot fordít a hatalmi ellensúlyokra, engedélyezi a független ellenőrzéseket vagy éppen a sajtószabadságot. Ezzel szemben áll Kína előnye, amely alulértékelt nemzeti fizetőeszközben, államilag támogatott és irányított termelésben, átláthatatlan döntési rendszerben, rendőrállamban, szakszervezetek és szabad választások, illetve társadalmat és környezetet védő szabályok hiányában nyilvánul meg.

A szerzők szerint mások mellett ilyen versenytárssal kell Európának megmérkőznie, ráadásul úgy, hogy Kína immár nem csak az alapvető, de a magas hozzáadott értékű termékek előállítása terén is mindinkább előretör. Véleményük szerint ez egy okkal több arra, hogy az európai vezetők sürgősen az amúgy az utóbbi évtizedekben teljesen megvetett protekcionizmus felé forduljanak és például védővámokat vezessenek be.

A könyvben a globalizáció kapcsán egyebek mellett az olvasható, hogy annak negatív hatásait a vezető közgazdászok jelentős része évek óta lényegtelennek tünteti fel, holott csak Franciaországban tízezrekben mérhető a delokalizációk miatt évente megszűnő munkahelyek száma. Másik állításuk az, hogy a szabadkereskedelem nyertesei nem mások, mint a gazdag és a szegény országok gazdagjai. A kínai munkásoknak például csak az asztalról lehulló morzsák jutnak - állítják.

Az egyik szerző, Benjamin Masse-Stamberger egy interjúban megerősítette: a protekcionizmus különböző formákban már ma is létező, de szermérmesen eltagadott valóság, és az folyamatosan erősödik a világban. Ezért szerinte azt nem csak rehabilitálni kell, hanem dedramatizálni is, ügyesen felhasználva hozzárjárulhat ugyanis a globalizáció kiegyensúlyozásához, ennek elmulasztása viszont a következő években társadalmi és politikai robbanásokat idézhet elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×