16 °C
A hétvégi "globális harag napján" Róma volt az a város, ahol valóban elszabadultak az indulatok. A szervezők szerint a békés tüntetők közül kivált erőszakos kisebbség dúlta fel a várost, és okozott Gianni Alemanno polgármester szerint egymillió eurós kárt. Alemanno egyszerűen állatoknak nevezte a maszkos randalírozókat, akik autókat és épületeket gyújtottak fel, szobrokat rongáltak meg.
Az olasz helyettes belügyi államtitkár, Alfredo Mantovano azt mondta, hogy szélsőbaloldali gyanúsítottakra csapnak le, de részleteket nem árult el, mivel még folynak a házkutatások. A letartóztatottak egy részét hétfőn állították bíróság elé, de ötöt közülük - lévén kiskorúak - elengedtek.
A megtépázott tekintélyű, de múlt heti parlamenti bizalmi szavazást "túlélő" Silvio Berlusconi miniszterelnök azt sürgette, hogy pártállásra való tekintet nélkül mindenki ítélje el a Rómát megtámadó vandálokat. A kormányfő közeli szövetségesei baloldali politikai ellenfeleiket tették felelőssé, mert szerintük olyan hangulatot teremtettek, amely bátorította a vandálokat.
Jelentések szerint az összecsapásokban 135 ember sebesült meg, többségük rendőr. Két tüntető egy-egy ujját amputálni kellett a kezükben felrobbant füstbombák miatt - közölték a hatóságok.
Roberto Maroni belügyminiszter példás büntetést ígért a rendbontóknak, és holnap jelentést nyújt be a zavargásokról az olasz szenátusnak.
Az olasz média ugyanakkor feltette a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy csupán húsz tüntetőt tartóztattak le a hétvégén, miközben több százan - sokan bukósisakban - törtek-zúztak Róma központjában.
"A világ ismét láthatta, hogy Olaszországgal baj van, és ismét szégyenkezhetünk" -írta címlapján a La Stampa.
A magát "Fekete blokknak" nevező csoport tagjai betörtek a XVIII. századi Szent Márton és Péter templomba; tettüket a Vatikán úgy jellemezte, megszentségtelenítették az épületet. Hírek szerint a támadók a templomból az utcára vitték és összetörték Szűz Mária szobrát.
A La Repubblica egy randalírozót idézett, aki azt mondta, hogy a csoport tagjai Görögországban kaptak "városi gerilla kiképzést".
Háromezer szélsőséges támadt rá a rendőrökre, kevés hiányzott ahhoz, hogy halott legyen belőle - fogalmazott szenátusi beszámolójában Roberto Maroni, aki a Felháborodottak mozgalmának október 15-i tüntetésén történtek után a hatályos közbiztonsági törvények szigorítását szorgalmazta.
Maroni kijelentette, a következő hónapokban számos tüntetés várható és a jelenlegi jogszabályok nem elegendők a "városi terrorizmussal" szembeni megelőzéshez.
Az Északi Liga politikusa az 1975-ben, az akkori belügyminiszter Oronzo Reale által bevezetett törvényekhez hasonlókat sürgetett. A terrorizmus éveiben alkalmazott törvények többek között fegyverhasználatra jogosították fel a rendőrséget rendkívüli közbiztonsági veszély esetén. Tiltott volt a sisak köztéren való viselete és az arc bármilyen módon történő eltakarása. Maroni ezt 48-96 órás előzetes letartóztatással egészítené ki abban az esetben, ha a személy azzal gyanúsított, hogy közbiztonságra veszélyes cselekedetet követhet el, ahogyan ez már az olasz szélsőséges labdarúgó-szurkolók stadionból való távoltartása céljából is működik. Ezen kívül az olasz belügyminiszter lemoshatatlan festéket szórna a vízágyúkkal a tüntetők későbbi azonosítására és a tüntetések szervezőit vagyonelkobzással kötelezné az esetleges károk megfizetésére.
"Ilyen horderejű döntéseket nem szabad indulatok hatása alatt meghozni"- vélte Michele Vietti, az olasz Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Csm) alelnöke. Az ellenzéki pártok közül a volt ügyész Antonio Di Pietro vezette Értékek Olaszországa (IdV) elsőként vetette fel az egykori terrorizmus elleni intézkedések újjáélesztését, a Demokrata Párt (PD) fenntartásokkal támogatja a belügyminiszteri javaslatokat.
Róma főpolgármestere, Gianni Alemanno egyébként egy hónapra betiltotta a tüntetéseket az olasz fővárosban. A nehézipari szakszervezetek pénteki tüntetése így ülősztrájkra redukálódik. (MTI)
