Infostart.hu
eur:
391.94
usd:
342.49
bux:
121500.16
2026. március 13. péntek Ajtony, Krisztián

Ki szállhat be az izraeli gáz kitermelésébe?

Izrael újonnan felfedezett hatalmas gázmezője megváltoztathatja a közel-keleti energiapolitikát, és a zsidó állam Európa egyik fontos beszállítójává válhat. A gázkincs kiaknázásához azonban szükség lesz egy globális energiacég tőkéjére és szakértelmére is - jegyzik meg elemzők.

Izrael eddig erősen függött Egyiptomtól a gázellátás terén, és amikor a téli, demokráciapárti tüntetések idején beduin fegyveresek felrobbantottak egy sivatagi gázterminált, behozatala ötödét vesztette el azonnal. Március végén a támadók újabb szabotázsakciót kísérletek meg, de a pokolgép nem robbant fel.

Izraelnek arra is fel kell készülnie, hogy az egyiptomiak drágábban adják majd neki a gázt: a nyersanyagot eddig a piaci ár alatt kapta a két ország békeegyezménye alapján, mivel a gázlelőhelyek az Izrael által visszaadott területeken találhatók.

Úgy tűnik azonban, hogy Jeruzsálemnek nem kell aggódnia: nemcsak önellátó lehet energiából, de még Európa egyik fontos exportőrévé is válhat - írja a The Sunday Times.

A forrásokat kutató energiacégek számára 2010 legnagyobb felfedezése az izraeli tengerparttól 130 kilométerre fekvő, Leviathannak elnevezett gázmező volt. A becslések szerint közel félbillió köbméter gáz kitermeléséhez több mint hét kilométer mélyen kell a föld felszíne alá fúrni.

2009-ben aJichak Csuva izraeli milliárdos érdekeltségébe tartozó Delek konglomerátum felfedezett fel egy másik, Tamarnak elnevezett mezőt, amely közel 235 milliárd köbméter gázt rejt. A tervek szerint ennek a mezőnek a kiaknázása két éven belül megindul.

A két mező feltárása dollármilliárdokba kerül majd, és elképzelhetetlen lesz egy nagy globális partner bevonása nélkül. Kérdés persze, melyik nagy cég fogadja majd el, hogy 62 százalékos adót fizessen ezért - egy hónappal ezelőtt ugyanis az izraeli Knesszet a korábbi 33 százalékról ennyire emelte az adót.

Tovább komplikálhatja a helyzetet, hogy Libanon szerint az egyik mező részben az ő felségvizei alatt található; az izraeliek ezt az állítást elutasítják.

Elemzők rámutatnak: Izrael kihasználhatja azt, hogy Európa saját gáztermelése az évtized során várhatóan egy százalékkal visszaesik, miközben tovább nő a kereslet, és ezzel párhuzamosan az európai vezetők csökkenteni akarják az orosz gáz részesedését az ellátásban.

Az izraeli gázt valószínűleg egy vezetéken viszik majd Ciprusra, ahol cseppfolyósítják, és tankhajókkal szállítják tovább Európába, vagy akár az atomprogramját felülvizsgáló Japánba. Egy másik megoldás az lehetett volna, hogy Törökország felé építenek olajvezetéket, de a 2009-es gázai katonai beavatkozás, majd a tavalyi flotilla-incidens nyomán ehhez túlságosan megromlott a kétoldalú viszony.

Elemzők szerint a most felfedezett Leviathan mező a világ cseppfolyósított gáz, azaz LNG-szállításainak három százalékát adhatja egy évtizeden belül, és versenytársa lehet a katari, ausztrál és nigériai kitermelőknek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A történelemben példátlan olajpiaci apokalipszis fenyeget
tudósítónktól

A történelemben példátlan olajpiaci apokalipszis fenyeget

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a történelemben még nem volt példa az olajpiac olyan mértékű megzavarására, mint most, az iráni háború idején. Az ügynökség korábban egy hatalmas vésztartalék felszabadítását jelentette be. Közben a Perzsa-öbölben több tankhajót találat ért és hírek szerint Irán aknákat telepít a Hormuzi-szorosban, az Öböl kőolajkereskedelmének kulcspontján..
inforadio
ARÉNA
2026.03.13. péntek, 18:00
Pásztor Szabolcs
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
A frontvonal mögött már látszik az iráni háború lezárása, amire az egész világgazdaság vár

A frontvonal mögött már látszik az iráni háború lezárása, amire az egész világgazdaság vár

Az egész világ, a piacok és a politikai döntéshozók azt próbálják megfejteni, mikor és milyen irányban érhet véget az Irán elleni háború. Játékelméleti elemzésünk azt mutatja meg, hogy a konfliktus lezárását nem pusztán a katonai erőviszonyok, hanem a szereplők eltérő céljai, költségei és egymásnak küldött jelzései határozzák meg. Irán túlélésre játszik, Izrael stratégiai visszaszorításra, Donald Trump amerikai elnök mozgásterét pedig legalább annyira formálják a piacok és az olajár, mint a hadműveleti térkép. A fő kérdés ezért már nem az, ki tud nagyobbat ütni, hanem az, hol alakulhat ki az az egyensúlyi pont, ahol Irán túlélése, az amerikai presztízsveszteség nélküli kiszállás és Izrael biztonsági céljai egyszerre teljesülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×