Infostart.hu
eur:
391.94
usd:
342.49
bux:
121500.16
2026. március 13. péntek Ajtony, Krisztián

A kínai dolgozók öntudatra ébredése miatt drágul a ruhanemű

Dél-Kína már korántsem olyan jó gyártóhely, mint korábban volt - a drasztikusan emelkedő fizetések ellenére munkaerőhiány alakult ki. Sok gyártó azt fontolgatja, hogy Kína belső területeire, vagy még olcsóbb országokba helyezi át üzemeit. A kínai dolgozók öntudatra ébredése felelős például a ruhaneműk átlagban tíz százalékos drágulásáért is.

A modern fogyasztó által használt legtöbb cikk a sportcipőktől kezdve a mobiltelefon képernyőjéig Kína déli, tengerparti tartományaiban készül, ahol gyakran 12 órás monoton műszakokban megy a munka a gyárakban.

Ez azonban nem sokáig marad így, mert a növekvő nyersanyagárak és az erősödő jüan mellett a munkaerő-probléma is egyre több fejtörést okoz a gyártóknak. Az idei Holdújév után több millió kínai munkás nem tért vissza dél-kínai munkahelyére.

A dolgozói öngyilkosságok miatt tavaly a figyelem középpontjába került informatikai gyártó, a Foxconn fokozatosan negyedével csökkenti 400 ezer fős állományát. A munkahelyek egy részét az olcsóbb, központi tartományokba viszik át, a Hongkonggal határos Sencsenben pedig marad a kutatás-fejlesztés.

A CreditSuisse befektetési bank Kína-szakértői szerint történelmi fordulóponthoz érkezett az ország, amely eddig olcsó termékeivel alacsonyan tartotta a globális inflációt. Az Egyesült Államokban és máshol egy évtized után ismét drágulni kezdett a ruha - akár 10 százalékkal - a dráguló kínai munkaerő miatt.

Elemzők szerint az exportra termelő 150 millió kínai migráns dolgozó fizetése a következő öt év alatt évente 20-30 százalékkal emelkedik majd. Az is megjegyzik, hogy ennek egyik oka a 40 éve tartó "egy gyermek politika". Kínában kezd kevesebb lenni a dolgozó, mint a munkahely.

A szegénység megszüntetését célzó központi politika eredményeképpen a belső tartományokban is több a munkalehetőség, és egyre kevesebb az olyan migráns, aki a dél-keleti tengerparti tartományok üzemeibe vándorolna. A Holdújév után például a kantoni gyárakból annak ellenére távolmaradt a migráns dolgozók jelentős része, hogy 20 százalékkal emelték a minimálbért.

Kuangcsuban az egyik amerikai tulajdonú, gyógyászati segédeszközöket gyártó cégnél a minimálbérnél 20 százalékkal magasabb a fizetés, de még így is hiányzik 100 dolgozó. Emiatt kétszer annyi időbe telik a megrendelések teljesítése, mint szeretnék - mondta el a tulajdonos az AP-nek.

A megoldás az lehet, ha a gyártás közel felét áthelyezik Kambodzsába, Laoszba, vagy akár a katonai diktatúra által irányított Mianmarba - tette hozzá. A legtöbb kínai dolgozó megtarthatja állását, de feljebb lép a láncban, és egyre inkább a több tudást igénylő feladatok hárulnak majd rájuk - teszik hozzá elemzők.

A hegesztőket alkalmazó CBL-csoport, amely például a New York-i metró kocsikhoz gyárt alkatrészeket, azt mondja: Kínában lassan olcsóbb lesz ipari robotokkal hegesztetni, mint emberekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A történelemben példátlan olajpiaci apokalipszis fenyeget
tudósítónktól

A történelemben példátlan olajpiaci apokalipszis fenyeget

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a történelemben még nem volt példa az olajpiac olyan mértékű megzavarására, mint most, az iráni háború idején. Az ügynökség korábban egy hatalmas vésztartalék felszabadítását jelentette be. Közben a Perzsa-öbölben több tankhajót találat ért és hírek szerint Irán aknákat telepít a Hormuzi-szorosban, az Öböl kőolajkereskedelmének kulcspontján..
inforadio
ARÉNA
2026.03.13. péntek, 18:00
Pásztor Szabolcs
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
A frontvonal mögött már látszik az iráni háború lezárása, amire az egész világgazdaság vár

A frontvonal mögött már látszik az iráni háború lezárása, amire az egész világgazdaság vár

Az egész világ, a piacok és a politikai döntéshozók azt próbálják megfejteni, mikor és milyen irányban érhet véget az Irán elleni háború. Játékelméleti elemzésünk azt mutatja meg, hogy a konfliktus lezárását nem pusztán a katonai erőviszonyok, hanem a szereplők eltérő céljai, költségei és egymásnak küldött jelzései határozzák meg. Irán túlélésre játszik, Izrael stratégiai visszaszorításra, Donald Trump amerikai elnök mozgásterét pedig legalább annyira formálják a piacok és az olajár, mint a hadműveleti térkép. A fő kérdés ezért már nem az, ki tud nagyobbat ütni, hanem az, hol alakulhat ki az az egyensúlyi pont, ahol Irán túlélése, az amerikai presztízsveszteség nélküli kiszállás és Izrael biztonsági céljai egyszerre teljesülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×