Infostart.hu
eur:
362.95
usd:
323.37
bux:
145951.76
2026. november 10. kedd Réka

Chávez tudja, miért nincs élet a Marson

A kapitalizmus vethetett véget az életnek a Marson - mondta Hugo Chávez venezuelai elnök a Víz Világnapja alkalmából. Chávez régóta ismert a nyugati hatalmak és a kapitalista rendszer elleni kirohanásairól, miközben saját elképzelései szerint akarja átalakítani országát.

Hugo Chávez valami olyasmit tudhat, amit a NASA tudósai még nem: a Marson fejlett élet lehetett egykor, de Vörös bolygót is meghódíthatta a kapitalizmus, amit pusztulás követett.

"Már korábban is mondtam: nem lett volna furcsa, ha lett volna civilizáció a Marson, de talán megjelent a kapitalizmus, és az imperializmus megölte a bolygót" - fejtegette Chávez.

A magát baloldalinak és forradalmárnak mondó venezuelai elnök szerint a Föld sok problémájáért, így a vízkészletek eltűnéséért is a kapitalizmus felel. "Vigyázzunk! Itt a Földön még néhány száz éve is kiterjedt erdők voltak, most pedig sivatag van a helyükön. A folyók helyét is sivatagok vették át" - fejtegette egy pohár vizet kortyolgatva Chávez. Ahogy fogalmazott, "a nyugat is a víz és az olajkészletek miatt támadta meg Líbiát".

Bírálói azonban megjegyezhetik: Cháveznek nincs gondja azzal, hogy országa a világ egyik legnagyobb olaj exportőre, és ezzel közvetve hozzájárul a kapitalista életformához. Még nagyobb gondnak nevezik Venezuela abszurd méreteket öltő olajfüggőségét. A dotációk miatt az országban harmincszor olcsóbban lehet megtankolni egy autót, mint az Egyesült Államokban, és a pazarlás már Chávezt is zavarja, ezért takarékosságra hívott fel.

De visszatérve a Marsra: a tudósok - kapitalisták és szocialisták - nem adják fel terveiket a bolygó meghódítására. Az amerikai Országos Kutatótanács nemrég azt sürgette, hogy a NASA kiemelt programja legyen egy olyan robot megalkotása, amely segíthet megállapítani, létezett-e valaha élet a Marson és milyen lehetett a bolygó geológiai és éghajlati története.

A NASA kutatói nemrég egy déli sarki argentin kutatóbázison teszteltek egy új szkafandert, mert a helyi extrém körülmények hasonlítanak a Marson tapasztalhatókhoz.

Kína közben arra készül, hogy holdszondáját alkalmassá teszi a Mars kutatására, mondta a hónap elején a Kínai Űrtechnológiai Akadémia egyik vezetője. Ezt megelőzően az idén egy orosz rakétával készülnek fellőni egy olyan kínai műholdat, amely a tervek szerint 120 alkalommal kerüli majd meg a Vörös bolygót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Háromoldalú tárgyalások kezdődnek Oroszország, Ukrajna és Amerika részvételével Abu-Dzabiban. A fronton közben ott van egymással szemben a két, harcoló ország. Hogy meddig bírhatják a több mint négy éve húzódó fegyveres konfliktust, arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Abu-dzabi béketárgyalások: a szakértő nem lát esélyt az áttörésre, de kisebb eredmények lehetnek

Kisebb megállapodásokra van esély az abu-dzabi béketárgyalásokon, átfogó rendezésre azonban nem számít Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője az orosz és az ukrán álláspontokról, az európai részvételről és a biztonsági garanciákról is beszélt az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×