eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Chávez tudja, miért nincs élet a Marson

A kapitalizmus vethetett véget az életnek a Marson - mondta Hugo Chávez venezuelai elnök a Víz Világnapja alkalmából. Chávez régóta ismert a nyugati hatalmak és a kapitalista rendszer elleni kirohanásairól, miközben saját elképzelései szerint akarja átalakítani országát.

Hugo Chávez valami olyasmit tudhat, amit a NASA tudósai még nem: a Marson fejlett élet lehetett egykor, de Vörös bolygót is meghódíthatta a kapitalizmus, amit pusztulás követett.

"Már korábban is mondtam: nem lett volna furcsa, ha lett volna civilizáció a Marson, de talán megjelent a kapitalizmus, és az imperializmus megölte a bolygót" - fejtegette Chávez.

A magát baloldalinak és forradalmárnak mondó venezuelai elnök szerint a Föld sok problémájáért, így a vízkészletek eltűnéséért is a kapitalizmus felel. "Vigyázzunk! Itt a Földön még néhány száz éve is kiterjedt erdők voltak, most pedig sivatag van a helyükön. A folyók helyét is sivatagok vették át" - fejtegette egy pohár vizet kortyolgatva Chávez. Ahogy fogalmazott, "a nyugat is a víz és az olajkészletek miatt támadta meg Líbiát".

Bírálói azonban megjegyezhetik: Cháveznek nincs gondja azzal, hogy országa a világ egyik legnagyobb olaj exportőre, és ezzel közvetve hozzájárul a kapitalista életformához. Még nagyobb gondnak nevezik Venezuela abszurd méreteket öltő olajfüggőségét. A dotációk miatt az országban harmincszor olcsóbban lehet megtankolni egy autót, mint az Egyesült Államokban, és a pazarlás már Chávezt is zavarja, ezért takarékosságra hívott fel.

De visszatérve a Marsra: a tudósok - kapitalisták és szocialisták - nem adják fel terveiket a bolygó meghódítására. Az amerikai Országos Kutatótanács nemrég azt sürgette, hogy a NASA kiemelt programja legyen egy olyan robot megalkotása, amely segíthet megállapítani, létezett-e valaha élet a Marson és milyen lehetett a bolygó geológiai és éghajlati története.

A NASA kutatói nemrég egy déli sarki argentin kutatóbázison teszteltek egy új szkafandert, mert a helyi extrém körülmények hasonlítanak a Marson tapasztalhatókhoz.

Kína közben arra készül, hogy holdszondáját alkalmassá teszi a Mars kutatására, mondta a hónap elején a Kínai Űrtechnológiai Akadémia egyik vezetője. Ezt megelőzően az idén egy orosz rakétával készülnek fellőni egy olyan kínai műholdat, amely a tervek szerint 120 alkalommal kerüli majd meg a Vörös bolygót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×